Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈvɛndeːɡ]

Főnév

vendég

  1. Rokonnál, barátnál, ismerősnél látogatást tevő személy.
  2. Valahol fizetség ellenében megszálló vagy étkező személy.

Fordítások

Ragozás

vendég ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset vendég vendégek
tárgyeset vendéget vendégeket
részes eset vendégnek vendégeknek
-val/-vel vendéggel vendégekkel
-ért vendégért vendégekért
-vá/-vé vendéggé vendégekké
-ig vendégig vendégekig
-ként vendégként vendégekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben vendégben vendégekben
-on/-en/-ön vendégen vendégeken
-nál/-nél vendégnél vendégeknél
-ba/-be vendégbe vendégekbe
-ra/-re vendégre vendégekre
-hoz/-hez/-höz vendéghez vendégekhez
-ból/-ből vendégből vendégekből
-ról/-ről vendégről vendégekről
-tól/-től vendégtől vendégektől
vendég birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én vendégem vendégeim
a te vendéged vendégeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
vendége vendégei
a mi vendégünk vendégeink
a ti vendégetek vendégeitek
az ő vendégük vendégeik

Szinonimák

Származékok

További információk

  • vendég - A magyar nyelv értelmező szótára
  • vendég - Új magyar etimológiai szótár
  • vendég - Szótár.net (hu-hu)
  • vendég - DeepL Translator (hu-de)
  • vendég - Яндекс Переводчик (hu-ru)
  • vendég - Google Translate (hu-en)
  • vendég - Akadémiai helyesírási szótár
  • vendég - Wikipédia (magyar)