vendég
Kiejtés
- IPA: [ ˈvɛndeːɡ]
Főnév
vendég
- Rokonnál, barátnál, ismerősnél látogatást tevő személy.
- Valahol fizetség ellenében megszálló vagy étkező személy.
Fordítások
látogatóba érkezett férfi
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | vendég | vendégek |
tárgyeset | vendéget | vendégeket |
részes eset | vendégnek | vendégeknek |
-val/-vel | vendéggel | vendégekkel |
-ért | vendégért | vendégekért |
-vá/-vé | vendéggé | vendégekké |
-ig | vendégig | vendégekig |
-ként | vendégként | vendégekként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | vendégben | vendégekben |
-on/-en/-ön | vendégen | vendégeken |
-nál/-nél | vendégnél | vendégeknél |
-ba/-be | vendégbe | vendégekbe |
-ra/-re | vendégre | vendégekre |
-hoz/-hez/-höz | vendéghez | vendégekhez |
-ból/-ből | vendégből | vendégekből |
-ról/-ről | vendégről | vendégekről |
-tól/-től | vendégtől | vendégektől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | vendégem | vendégeim |
a te | vendéged | vendégeid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
vendége | vendégei |
a mi | vendégünk | vendégeink |
a ti | vendégetek | vendégeitek |
az ő | vendégük | vendégeik |
Szinonimák
Származékok
- (összetételek): törzsvendég, vendéghaj, vendégkaró, vendégkönyv, vendéglátó, vendégmunkás, vendégoldal, vendégszeretet, vendégszerető, vendégszoba