vent
Ige
vent (alapjelen, egyes szám harmadik személy vents, folyamatos melléknévi igenév venting, második és harmadik alakja vented)
- szellőztet
- kiereszt
- kitölt [haragot] (akin/amin: on)
- megszabadul a feszültségtől; levezeti a feszültséget
- vent »one's« feelings on smb
- rázúdítja vkire az érzéseit
- vent one's anger on/at/against smb
- kitölti vkin a haragját
Főnév
vent
- give vent to »one's« feelings
- szabad folyást enged az érzelmeinek
Kiejtés
- IPA: /vɑ̃/
Főnév
vent hn (plural vents)
Főnév
vent hn
Főnév
vent