verlautbaren
Kiejtés
- IPA: /fɛrlaʊ̯tbarɛn/
Ige
verlautbaren (gyenge, E/3 jelen verlautbart, múlt verlautbarte, befejezett verlautbart, segédige haben)
Igeragozás
főnévi igenév | |||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | |||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | |||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich | wir | i | ich | wir |
du | ihr | du | ihr | ||
er | sie | er | sie | ||
egyszerű múlt | ich | wir | ii | ich 1 | wir 1 |
du | ihr | du 1 | ihr 1 | ||
er | sie | er 1 | sie 1 | ||
felszólító mód | du) (du) |
(ihr) | (
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.
- verlautbaren - Szótár.net (de-hu)
- verlautbaren - DWDS
- verlautbaren - Duden
- verlautbaren - Wortschatz
- verlautbaren - OpenThesaurus
- verlautbaren - Google (de-en)
- verlautbaren - Яндекс (de-ru)
- verlautbaren - Wikidata
- verlautbaren - Wikipédia (német)