wöhnen
Kiejtés
- IPA: /ʋœhnɛn/
Ige
wöhnen (gyenge, E/3 jelen wöhnt, múlt wöhnte, befejezett gewöhnt, segédige haben)
Igeragozás
főnévi igenév | wöhnen | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | wöhnend | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | gewöhnt | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich wöhne | wir wöhnen | i | ich wöhne | wir wöhnen |
du wöhnst | ihr wöhnt | du wöhnest | ihr wöhnet | ||
er wöhnt | sie wöhnen | er wöhne | sie wöhnen | ||
egyszerű múlt | ich wöhnte | wir wöhnten | ii | ich wöhnte1 | wir wöhnten1 |
du wöhntest | ihr wöhntet | du wöhntest1 | ihr wöhntet1 | ||
er wöhnte | sie wöhnten | er wöhnte1 | sie wöhnten1 | ||
felszólító mód | wöhn (du) wöhne (du) |
wöhnt (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.