zuhaben
Kiejtés
- IPA: /tsʊhabɛn/
Ige
zuhaben (gyenge, E/3 jelen zuhabt, múlt zuhabte, befejezett gezuhabt, segédige haben)
Igeragozás
főnévi igenév | zuhaben | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | zuhabend | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | gezuhabt | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich zuhabe | wir zuhaben | i | ich zuhabe | wir zuhaben |
du zuhabst | ihr zuhabt | du zuhabest | ihr zuhabet | ||
er zuhabt | sie zuhaben | er zuhabe | sie zuhaben | ||
egyszerű múlt | ich zuhabte | wir zuhabten | ii | ich zuhabte1 | wir zuhabten1 |
du zuhabtest | ihr zuhabtet | du zuhabtest1 | ihr zuhabtet1 | ||
er zuhabte | sie zuhabten | er zuhabte1 | sie zuhabten1 | ||
felszólító mód | zuhab (du) zuhabe (du) |
zuhabt (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.