zuhauen
Kiejtés
- IPA: /tsʊhayːn/
Ige
zuhauen (gyenge, E/3 jelen zuhaut, múlt zuhaute, befejezett gezuhaut, segédige haben)
Igeragozás
főnévi igenév | zuhauen | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | zuhauend | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | gezuhaut | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich zuhaue | wir zuhauen | i | ich zuhaue | wir zuhauen |
du zuhaust | ihr zuhaut | du zuhauest | ihr zuhauet | ||
er zuhaut | sie zuhauen | er zuhaue | sie zuhauen | ||
egyszerű múlt | ich zuhaute | wir zuhauten | ii | ich zuhaute1 | wir zuhauten1 |
du zuhautest | ihr zuhautet | du zuhautest1 | ihr zuhautet1 | ||
er zuhaute | sie zuhauten | er zuhaute1 | sie zuhauten1 | ||
felszólító mód | zuhau (du) zuhaue (du) |
zuhaut (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.