Übel

Német

Kiejtés

• IPA: /yːbɛl/

Főnév

Übel sn (erős, birtokos Übels, többes Übel)

1. baj

Ragozás

Übel ragozása [semlegesnemű, erős]

	egyes szám			többes szám
	hatlan	hat.	főnév	hat.	főnév
alanyeset	ein	das	Übel	die	Übel
birtokos eset	eines	des	Übels	der	Übel
részes eset	einem	dem	Übel	den	Übeln
tárgyeset	ein	das	Übel	die	Übel

További információk

• Übel - Szótár.net (de-hu)
• Übel - DWDS
• Übel - Duden
• Übel - Wortschatz
• Übel - OpenThesaurus
• Übel - Google (de-en)
• Übel - Яндекс (de-ru)
• Übel - Wikidata
• Übel - Wikipédia (német)