глагол
глагол (glagol)
Kiejtés
- IPA: [ɡɫəɡəɫ]
Főnév
глаго́л • (glagól) hn élett (birtokos глаго́ла, alanyeset tsz. глаго́лы, birtokos tsz. глаго́лов)
Etimológia
Az óegyházi szláv глаголъ (glagolŭ) szóból / ⰳⰾⰰⰳⱁⰾⱏ (glagolŭ) ← ősszláv *golgolъ
Ragozás
Kapcsolódó kifejezések
- глаго́лица (glagólica)
- глаго́льный (glagólʹnyj)
глагол
- Lásd: glagol