Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈiɡɛ]

Főnév

ige

  1. (vallás) Isten szava, amit a papok magyaráznak el a gyülekezetnek.
  2. (nyelvtan) Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, mód és szemlélet (aspektus) szerint változtathatja.

Etimológia

  • Egy ótörök *üge szóból.
  • A szó a mongolban is megvan, vö. modern mongol үг.

Fordítások


Származékok

Szókapcsolatok

Észt

Kiejtés

  • IPA: /ˈiɡ̊e/

Főnév

ige

  1. foghús

Etimológia

Lásd a finn ien szót.