خروج
Főnév
خُرُوج • (ḵurūj) hn
- خَرَجَ (ḵaraja) igéből képzett főnév alakja (form I)
- kijárat
- kijutás, távozás
- تَتَطَلَّبُ عَمَلِيَّةُ الْخُرُوجِ مِنَ الْمَطَارِ إِجْرَاءَاتٍ أَمْنِيَّةً مُشَدَّدَةً.
- tataṭallabu ʕamaliyyatu l-ḵurūji mina l-maṭāri ʔijrāʔātin ʔamniyyatan mušaddadatan.
- A repülőtérről való távozás szigorú biztonsági eljárásokat igényel.
- أَصْبَحَ الْخُرُوجُ مِنَ الْمَدينَةِ صَعْبًا بِسَبَبِ الْزِّحَامِ.
- ʔaṣbaḥa l-ḵurūju mina l-madynati ṣaʕban bisababi l-zziḥāmi.
- A városból való kijutás nehézzé vált a forgalom miatt.
Főnév
خروج • (xoruj)