صفة
Főnév
صِفَة • (ṣifa) nn (többesszám صِفَات (ṣifāt))
- (nyelvtan) melléknév
- tulajdonság
- الكَرَمُ صِفَةٌ مُحَمَّدَةٌ فِي الشَّخْصِيَّةِ.
- al-karamu ṣifatun muḥammadatun fī š-šaḵṣiyyati.
- A nagylelkűség dicséretes tulajdonság egy személyben.
- يَتَّسِمُ القَطُّ بِصِفَةِ الاستِقْلَالِيَّةِ.
- yattasimu l-qaṭṭu biṣifati l-āstiqlāliyyati.
- A macska függetlenség jellemző tulajdonsága.