Borel-Kolmogorov-paradoxon
Kiejtés
- IPA: [ ˈborɛlkolmoɡorofpɒrɒdokson]
Főnév
- (matematika, valószínűségszámítás) A Borel–Kolmogorov-paradoxon egy érdekes és paradox jelenség a valószínűségszámításban, amely a valószínűségi eloszlások és a feltételes valószínűségek közötti kapcsolatot vizsgálja. A paradoxon lényege, hogy egy bizonyos esemény valószínűsége függ a feltételes valószínűségtől, amelyet nem a megfelelő alaptérrel határozunk meg.
A Borel–Kolmogorov-paradoxon egy konkrét példán keresztül érthető meg:
- Képzeljük el, hogy egy nyílt téren, ahol az emberek szabadon mozoghatnak, két irányban indulhatnak el: Északra vagy Délre.
- Tegyük fel, hogy egy ember Északra indul, és az események úgy alakulnak, hogy az emberek 1/2 valószínűséggel Északra, 1/2 valószínűséggel pedig Délre mennek.
- Most vegyük a következő kérdést: mi a valószínűsége annak, hogy az emberek Északra mennek, ha tudjuk, hogy egy másik ember Délre ment?
A paradoxon abban rejlik, hogy ha a feltételes valószínűséget a megfigyelt eseményekkel együtt értelmezzük, a válasz 1/2, de ha másképp tekintünk rá (például az emberek irányainak eloszlására), akkor a válasz különböző lehet.
- Borel-Kolmogorov-paradoxon - Értelmező szótár (MEK)
- Borel-Kolmogorov-paradoxon - Etimológiai szótár (UMIL)
- Borel-Kolmogorov-paradoxon - Szótár.net (hu-hu)
- Borel-Kolmogorov-paradoxon - DeepL (hu-de)
- Borel-Kolmogorov-paradoxon - Яндекс (hu-ru)
- Borel-Kolmogorov-paradoxon - Google (hu-en)
- Borel-Kolmogorov-paradoxon - Helyesírási szótár (MTA)
- Borel-Kolmogorov-paradoxon - Wikidata
- Borel-Kolmogorov-paradoxon - Wikipédia (magyar)