Kiejtés

  • IPA: /haɪ̯lkraʊ̯t/

Főnév

Heilkraut sn (erős, birtokos Heilkrautes vagy Heilkrauts, többes Heilkräuter)

  1. (növénytan) gyógynövény

Etimológia

heilen +‎ Kraut

Ragozás