Kiejtés

  • IPA: [ ˈlɛbɛʒɡuɛmeːrteːk]

Főnév

Lebesgue-mérték

  1. (matematika) A mértékelméletben a Lebesgue-mérték (ejtsd: löbeg) egy megszokott módszer, hogy mértéket rendeljünk egy n-dimenziós euklideszi tér részhalmazaihoz.

Ha n = 1, 2 vagy 3, akkor a fogalom rendre megegyezik a hosszúság, terület, térfogat fogalmával. Általánosságban n-dimenziós térfogatnak, illetve n-térfogatnak is hívják vagy csak térfogatnak. A fogalmat a valós analízis számos területén használják, leginkább a Lebesgue-integrál definíciójában. Azokat a halmazokat, amelyekhez ilyen módon szám rendelhető, Lebesgue-mérhetőnek hívjuk, és egy ilyen A halmaz Lebesgue-mértékét λ(A)-val jelöljük. Néha dx-szel is jelölik.

A mérték a francia Henri Lebesgue-től származik 1901-ből. Egy évvel később pedig a Lebesgue-integrál fogalmát írta meg. Mindkét témát 1902-ben a disszertációjában publikálta.[1]

Definíció

Adott   halmaz, amelyben bármely   (nyitott, zárt vagy akár félig-nyitott) intervallum hosszúsága  . Ekkor az E halmaz külső Lebesgue-mértéke, vagyis a   definíciója:

 .

Ha egy   halmazra igaz, hogy bármely  -re

 ,

akkor az   halmaz Lebesgue-mértéke megegyezik a külső Lebesgue-mértékével, vagyis:  . Amelyik halmazra nem teljesül a feltétel, annak nincs Lebesgue-mértéke.

Példák

  • A valós számok körében bármely [a, b] zárt intervallum Lebesgue-mérhető, és a mértéke b-a. A nyílt (a, b) intervallum ugyanakkora mértékű, mivel csupán a két végpontban különbözik, melyek mértéke nulla.
  • Bármely [a, b] és [c, d] Descartes-szorzata Lebesgue-mérhető és a mértéke (b-a)(d-c), vagyis a hozzá tartozó téglalap területe.
  • A racionális számok halmazának Lebesgue-mértéke 0, annak ellenére, hogy a halmaz sűrű.
  • A Cantor-halmaz egy példa olyan nem megszámlálható halmazra, amelynek Lebesgue-mértéke nulla.


  1. Henri Lebesgue (1902). „Intégrale, longueur, aire” (francia nyelven), Kiadó: Université de Paris.