hajnal
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈhɒjnɒl]
Főnév
hajnal
- A reggel korai szakasza, amikor a nap első sugarai megjelennek a látóhatáron.
Etimológia
- Ősi örökség a finnugor korból, vö. finn koi, komi кыа.
- A finnugor szó talán uráli eredetű, vö. nyenyec хаер (nap, az égitest).
Fordítások
Tartalom
|
|
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | hajnal | hajnalok |
| tárgyeset | hajnalt | hajnalokat |
| részes eset | hajnalnak | hajnaloknak |
| -val/-vel | hajnallal | hajnalokkal |
| -ért | hajnalért | hajnalokért |
| -vá/-vé | hajnallá | hajnalokká |
| -ig | hajnalig | hajnalokig |
| -ként | hajnalként | hajnalokként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | hajnalban | hajnalokban |
| -on/-en/-ön | hajnalon | hajnalokon |
| -nál/-nél | hajnalnál | hajnaloknál |
| -ba/-be | hajnalba | hajnalokba |
| -ra/-re | hajnalra | hajnalokra |
| -hoz/-hez/-höz | hajnalhoz | hajnalokhoz |
| -ból/-ből | hajnalból | hajnalokból |
| -ról/-ről | hajnalról | hajnalokról |
| -tól/-től | hajnaltól | hajnaloktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | hajnalom | hajnalaim |
| a te | hajnalod | hajnalaid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
hajnala | hajnalai |
| a mi | hajnalunk | hajnalaink |
| a ti | hajnalotok | hajnalaitok |
| az ő | hajnaluk | hajnalaik |
Származékok
- hajnali, hajnalodik
- (összetételek): esthajnal, Hajnalcsillag, hajnalhasadás, hajnalszürkület