angiotenzin receptor blokkoló

(angiotenzin II receptor blokkoló szócikkből átirányítva)

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒŋɡijotɛnzin ˈrɛt͡sɛptor ˈblokːoloː]

Főnév

angiotenzin receptor blokkoló

  1. (gyógyszertan) Az angiotenzin receptor blokkolók (ARB-k), más néven angiotenzin II receptor antagonisták olyan gyógyszerek, amelyeket főként magas vérnyomás, szívelégtelenség és krónikus vesebetegségek kezelésére használnak. Az ARB-k gátolják az angiotenzin II hormon hatását, amely normál esetben szűkíti az ereket és emeli a vérnyomást. Az ARB-k így csökkentik a vérnyomást és tehermentesítik a szív- és érrendszert.

Az ARB-k működési mechanizmusa

Az angiotenzin II az egyik legerősebb érszűkítő hormon, amely az angiotenzin receptorokhoz kötődve összehúzza az ereket és fokozza az aldoszteron hormon termelődését. Az aldoszteron visszatartja a sót és vizet a szervezetben, ezáltal növeli a vér mennyiségét, ami tovább emeli a vérnyomást. Az ARB-k blokkolják az angiotenzin II kötődését az AT1 receptorokhoz, így az angiotenzin II nem fejtheti ki érszűkítő hatását, az erek ellazulnak, a vérnyomás csökken, és a szív terhelése mérséklődik.

Az ARB-k alkalmazási területei

  1. Magas vérnyomás (hipertónia):
    • Az ARB-k segítenek csökkenteni a vérnyomást azáltal, hogy blokkolják az angiotenzin II hatását. Gyakran első vonalbeli kezelésként vagy más gyógyszerekkel kombinálva alkalmazzák, ha az ACE-gátlók mellékhatásokat, például köhögést okoznak.
  2. Szívelégtelenség:
    • Szívelégtelenség esetén az ARB-k tehermentesítik a szívet és csökkentik a folyadékfelhalmozódást a szervezetben, ami javítja a szív működését. Az ARB-k az ACE-gátlók alternatívájaként használhatók azoknál a betegeknél, akik nem tolerálják az ACE-gátlókat.
  3. Diabéteszes nefropátia és krónikus vesebetegségek:
    • Az ARB-k különösen hatékonyak cukorbetegek esetében, mivel csökkenthetik a vesekárosodás kockázatát. Javítják a vesefunkciókat azáltal, hogy csökkentik a glomeruláris nyomást, és így védik a veséket a hosszú távú károsodástól.
  4. Koszorúér-betegség:
    • Az ARB-k csökkenthetik a szív terhelését és javíthatják az érrendszer működését koszorúér-betegségben szenvedő betegeknél.

Gyakori angiotenzin receptor blokkolók

  • losartan: az egyik leggyakrabban felírt arb, amelyet magas vérnyomás és vesebetegségek kezelésére használnak.
  • valsartan: gyakran alkalmazzák magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén.
  • irbesartan: hatékonyan csökkenti a vérnyomást és védi a vesét, különösen cukorbetegeknél.
  • candesartan: szívelégtelenség és magas vérnyomás kezelésére használják.
  • olmesartan: hatásos magas vérnyomás kezelésében, különösen hosszú távú terápia részeként.
  • telmisartan: szintén gyakori választás magas vérnyomás kezelésére, és vesevédő hatással is rendelkezik.

Az ARB-k mellékhatásai

Az ARB-k általában jól tolerálhatóak, és kevesebb mellékhatást okoznak, mint az ACE-gátlók, mivel nem befolyásolják a bradikinin szintjét (ami az ACE-gátlók esetében köhögést okozhat). Az ARB-k azonban bizonyos mellékhatásokat mégis kiválthatnak:

  1. Alacsony vérnyomás (hipotónia): Az ARB-k csökkentik a vérnyomást, és különösen a kezelés kezdetén alacsony vérnyomást, szédülést okozhatnak.
  2. Hiperkalémia (magas káliumszint): Az ARB-k gátolják az aldoszteron termelését, ami fokozhatja a kálium visszatartását a szervezetben, ezért ajánlott a káliumszint rendszeres ellenőrzése.
  3. Fejfájás és szédülés: Különösen a kezelés kezdetén jelentkezhet.
  4. Veseproblémák: Ritkán előfordulhat a vesefunkciók romlása, különösen veseproblémákkal küzdő betegek esetében, ezért a vesefunkció rendszeres ellenőrzése javasolt.
  5. Gyomorpanaszok és emésztési zavarok: Egyes esetekben enyhe gyomorpanaszok, például hasmenés vagy émelygés jelentkezhet.

Biztonsági intézkedések és ellenjavallatok

  1. Terhesség és szoptatás alatt kerülendő: Az ARB-k teratogén hatásúak lehetnek, ezért terhes nők számára ellenjavallt, és szoptatás alatt sem javasolt a használatuk.
  2. Veseproblémákkal küzdőknek óvatosan: Az ARB-k növelhetik a veseműködési problémák kockázatát, ezért a vesebetegségben szenvedő betegek esetén rendszeres ellenőrzésre van szükség.
  3. Kálium-kiegészítők alkalmazása mellett kerülendő: Az ARB-k önmagukban is emelhetik a káliumszintet, ezért kálium-kiegészítők vagy káliummegtakarító diuretikumok együttes alkalmazása növelheti a hiperkalémia kockázatát.

Az ARB-k és az ACE-gátlók közötti különbségek

Az ARB-k és az ACE-gátlók hasonló hatást fejtenek ki, mivel mindkét gyógyszercsoport az angiotenzin II hatását csökkenti. Az ACE-gátlók blokkolják az angiotenzin I átalakulását angiotenzin II-vé, míg az ARB-k közvetlenül az angiotenzin II receptorokat blokkolják. Emiatt az ARB-k kevésbé hajlamosak köhögést okozni, mivel nem befolyásolják a bradikinin szintjét, így azoknak ajánlottak, akik nem tolerálják az ACE-gátlókat.

Összegzés

Az angiotenzin receptor blokkolók hatékony és jól tolerálható gyógyszerek, amelyek segítenek csökkenteni a vérnyomást, javítani a szív működését és védeni a vesét, különösen cukorbetegséggel vagy vesebetegségekkel élőknél. Az ARB-k biztonságos alternatívát kínálnak azok számára, akiknél az ACE-gátlók mellékhatásokat okoznak, különösen a köhögést. Mindazonáltal az ARB-k szedése alatt rendszeres vérnyomás-, káliumszint- és vesefunkció-ellenőrzés szükséges a mellékhatások minimalizálása érdekében.

Fordítások