Wikiszótár

antikolinerg

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒntikolinɛrɡ]

Főnév

antikolinerg

  1. (gyógyszertan) Az antikolinerg szerek olyan gyógyszerek, amelyek az acetilkolin neurotranszmitter hatását gátolják a szervezetben, különösen a paraszimpatikus idegrendszerre hatva. Ezek a szerek blokkolják az acetilkolin által aktivált receptorokat (főleg muszkarin típusú receptorokat), ezáltal csökkentik a simaizmok összehúzódását és a mirigyek szekrécióját. Az antikolinerg szerek széles körben alkalmazhatók különféle betegségek kezelésére, beleértve a légzőszervi megbetegedéseket, a húgyúti problémákat, valamint a bizonyos neurológiai rendellenességeket, például a Parkinson-kórt.

Az antikolinerg szerek hatásmechanizmusa

Az antikolinerg gyógyszerek fő hatása az acetilkolin receptorok blokkolásában rejlik, különösen a muszkarin receptorok esetében, amelyek a paraszimpatikus idegrendszer fontos részét képezik. Az acetilkolin felelős a simaizmok összehúzódásáért, például a légutakban, a belekben és a húgyutakban, valamint a mirigyek (például a nyálmirigyek és a gyomornedv-termelő mirigyek) működéséért.

  1. Muszkarin receptorok blokkolása: Az antikolinerg szerek blokkolják a muszkarin receptorokat (M1, M2, M3, stb.), így csökkentik a simaizom-összehúzódást és a mirigyek váladékozását.
  2. Acetilkolin hatásának gátlása: A blokkoló hatás következtében az acetilkolin nem tud kapcsolódni a receptorokhoz, ezáltal csökkenti a paraszimpatikus válaszreakciókat, amelyek szerepet játszanak a szívfrekvencia szabályozásában, a nyáltermelésben, a belek perisztaltikus mozgásában, és más élettani folyamatokban.

Az antikolinerg szerek típusai és alkalmazási területeik

Az antikolinerg szerek több típusra oszthatók az alkalmazás területe szerint:

  1. Légúti betegségek kezelése: A hörgőtágító hatású antikolinerg szerek (mint az ipratropium és a tiotrópium) segítenek a légutak tágításában és a légzési nehézségek enyhítésében. Ezeket gyakran alkalmazzák asztma és krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kezelésére. Ezek a gyógyszerek csökkentik a hörgők simaizomzatának összehúzódását és csökkentik a nyáktermelést, ami megkönnyíti a légzést.
  2. Emésztőrendszeri betegségek: A bél- és gyomorproblémák kezelésére is alkalmazhatók antikolinerg szerek. Például a görcsoldók (mint a dicyclomin) csökkentik a bélgörcsöket, így hasznosak az irritábilis bél szindróma (IBS) és más emésztőrendszeri rendellenességek kezelésében.
  3. Húgyúti problémák: Az antikolinerg gyógyszerek (mint az oxybutynin vagy a tolterodin) csökkentik a hólyag simaizomzatának összehúzódását, így segítik az inkontinencia és a gyakori vizelési inger kezelését.
  4. Neurológiai betegségek, például Parkinson-kór: Az antikolinerg szerek csökkentik az acetilkolin szintjét az agyban, ami hasznos lehet a Parkinson-kór tüneteinek enyhítésében. A Parkinson-kórban szenvedő betegek alacsony dopaminszintje fokozza az acetilkolin aktivitását, ami remegést és merevséget okoz. Az antikolinerg gyógyszerek, mint a benztropin, ezekben az esetekben segíthetnek az izommerevség és a remegés enyhítésében.
  5. Mozgásszervi rendszerek és szédülés kezelése: Az antikolinerg szerek alkalmazhatók mozgásszervi és egyensúlyzavarok kezelésére, mint például a tengeri betegség vagy a hányinger és szédülés esetében. A scopolamin például hatékony a mozgás okozta hányinger kezelésében, mivel blokkolja az agy hányingert kiváltó receptorait.

Az antikolinerg szerek mellékhatásai

Az antikolinerg szerek különböző mellékhatásokat okozhatnak, mivel széles körben befolyásolják a szervezet működését. A leggyakoribb mellékhatások közé tartoznak:

  1. Szájszárazság: Az antikolinerg szerek csökkentik a nyálmirigyek működését, ami szájszárazságot okozhat. Ez a mellékhatás gyakori és sok betegnél előfordul, különösen légúti betegségek kezelésében alkalmazott inhalációs antikolinerg szereknél.
  2. Székrekedés: Az antikolinerg szerek csökkentik a belek mozgását, ami székrekedést okozhat. Ezt különösen azok a betegek tapasztalhatják, akik hosszabb távon alkalmazzák ezeket a gyógyszereket.
  3. Vizeletürítési problémák: Az antikolinerg szerek gátolják a hólyag izomösszehúzódásait, ami vizeletürítési nehézségeket, vizeletvisszatartást okozhat, különösen idősebb férfiaknál vagy prosztata-megnagyobbodásban szenvedő betegeknél.
  4. Látásproblémák: Az antikolinerg szerek befolyásolhatják a szem izmainak működését, homályos látást, fényérzékenységet vagy pupillatágulást okozva.
  5. Szív- és érrendszeri tünetek: Néhány antikolinerg szer hatással lehet a szívritmusra, szívdobogásérzést, emelkedett pulzusszámot és akár vérnyomásnövekedést is okozhat.
  6. Kognitív zavarok: Hosszú távú alkalmazás esetén az antikolinerg szerek memóriaproblémákat és egyéb kognitív zavarokat is okozhatnak, különösen idősebb betegeknél. Egyes tanulmányok arra utalnak, hogy ezek a gyógyszerek növelhetik a demencia kockázatát az idős embereknél.

Az antikolinerg gyógyszerek típusai a hatásuk szerint

Az antikolinerg szereket hatásuk alapján különböző csoportokra oszthatjuk:

  1. Rövid hatású antikolinerg szerek (SAMA): Ezek a gyógyszerek gyorsan hatnak és rövid ideig tartanak, ezért általában akut tünetek enyhítésére használják őket. Az ipratropium például egy rövid hatású antikolinerg szer, amelyet inhalációs formában alkalmaznak asztmás és COPD-s betegek számára.
  2. Hosszú hatású antikolinerg szerek (LAMA): Ezek a szerek, mint a tiotrópium és az umeclidinium, hosszú távú hatással bírnak, és főként COPD-ben alkalmazzák a légutak tágítására és a tünetek hosszú távú enyhítésére.
  3. Szelektív antikolinerg szerek: Egyes antikolinerg szerek szelektíven hatnak bizonyos receptorokra. Például az M3 receptorokra ható szerek, mint a tiotrópium, speciálisan a légutak izomzatait célozzák meg, így csökkentik a nem kívánt szisztémás mellékhatásokat.

Az antikolinerg szerek szerepe a klinikai gyakorlatban

Az antikolinerg szerek fontos szerepet játszanak számos betegség kezelésében, mivel hatékonyak a simaizom-összehúzódás, a túlzott válad

ékképződés és az egyes idegrendszeri tünetek kezelésében. E gyógyszereket széles körben alkalmazzák különböző légzőszervi, emésztőrendszeri, húgyúti és neurológiai betegségekben. Ugyanakkor mellékhatásaik miatt hosszú távú alkalmazásuk különös figyelmet igényel, különösen idősebb betegeknél, akiknél a kognitív zavarok kockázata is magasabb lehet.

Összefoglalás

Az antikolinerg szerek fontos eszközei a modern orvostudománynak, különösen a légúti és neurológiai betegségek kezelésében. Bár mellékhatásaik miatt óvatosságot igényelnek, sok esetben nélkülözhetetlenek a tüneti kezeléshez és a betegek életminőségének javításához. Az antikolinerg gyógyszereket folyamatosan kutatják, és újabb, szelektívebb szerek fejlesztése folyamatban van, hogy minimalizálják a nem kívánt mellékhatásokat és növeljék a biztonságosságot.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=antikolinerg&oldid=3461412”