Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒurɒ]

Főnév

aura

  1. Az aura az azonos nevű latin szóból származik, amely eredetileg leheletet jelent, tágabb értelemben pedig emanációt, kisugárzást. A keleti hagyományban, egyes vallásokban és a mai ezoterikus irodalomban az aura az élő és az élettelen testekből kisugárzó, azokat fátyolszerűen körbe vevő energiamezők együttese. A természetgyógyászatban a bioelektromos és biomágneses energiarezgések összességeként fogható fel.

Fordítások

  • aura - Értelmező szótár (MEK)
  • aura - Etimológiai szótár (UMIL)
  • aura - Szótár.net (hu-hu)
  • aura - DeepL (hu-de)
  • aura - Яндекс (hu-ru)
  • aura - Google (hu-en)
  • aura - Helyesírási szótár (MTA)
  • aura - Wikidata
  • aura - Wikipédia (magyar)

Kiejtés

  • IPA: /ˈɑurɑ/, [ˈɑurɑ]
  • rím: -ɑurɑ
  • szótagolás: au‧ra

Főnév

aura

  1. eke

Etimológia

Tkp. *adra < *ar-dra ~ *arilo, lásd a latin aratrum szót.

Kiejtés

Főnév

aura nn (plural auras)

  1. aura
  2. betegség előérzete/előjele

Igealak

  1. avoir harmadik személy egyes szám jövő idő alakja

Igeragozás

  • aura - Szótár.net (fr-hu)
  • aura - Reverso (fr-en)
  • aura - Robert
  • aura - Larousse
  • aura - TLFI
  • aura - Google (fr-en)
  • aura - Яндекс (fr-ru)
  • aura - Wikidata
  • aura - Wikipédia (francia)