Kiejtés

  • IPA: [ ˈbaːrd]

Főnév

bárd

  1. Szekerceszerű, gyalogos vágó-döfő rúdfegyver, közelharcban használták.
  2. A középkorban saját szerzeményt énekes formában előadó vándorköltő.

Szinonimák

Fordítások

Ragozás

bárd ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset bárd bárdok
tárgyeset bárdot bárdokat
részes eset bárdnak bárdoknak
-val/-vel bárddal bárdokkal
-ért bárdért bárdokért
-vá/-vé bárddá bárdokká
-ig bárdig bárdokig
-ként bárdként bárdokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben bárdban bárdokban
-on/-en/-ön bárdon bárdokon
-nál/-nél bárdnál bárdoknál
-ba/-be bárdba bárdokba
-ra/-re bárdra bárdokra
-hoz/-hez/-höz bárdhoz bárdokhoz
-ból/-ből bárdból bárdokból
-ról/-ről bárdról bárdokról
-tól/-től bárdtól bárdoktól
bárd birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én bárdom bárdjaim
a te bárdod bárdjaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
bárdja bárdjai
a mi bárdunk bárdjaink
a ti bárdotok bárdjaitok
az ő bárdjuk bárdjaik