bárd
Kiejtés
- IPA: [ ˈbaːrd]
Főnév
bárd
- Szekerceszerű, gyalogos vágó-döfő rúdfegyver, közelharcban használták.
- A középkorban saját szerzeményt énekes formában előadó vándorköltő.
Szinonimák
Fordítások
fegyver, szerszám
vándorköltő
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | bárd | bárdok |
tárgyeset | bárdot | bárdokat |
részes eset | bárdnak | bárdoknak |
-val/-vel | bárddal | bárdokkal |
-ért | bárdért | bárdokért |
-vá/-vé | bárddá | bárdokká |
-ig | bárdig | bárdokig |
-ként | bárdként | bárdokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | bárdban | bárdokban |
-on/-en/-ön | bárdon | bárdokon |
-nál/-nél | bárdnál | bárdoknál |
-ba/-be | bárdba | bárdokba |
-ra/-re | bárdra | bárdokra |
-hoz/-hez/-höz | bárdhoz | bárdokhoz |
-ból/-ből | bárdból | bárdokból |
-ról/-ről | bárdról | bárdokról |
-tól/-től | bárdtól | bárdoktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | bárdom | bárdjaim |
a te | bárdod | bárdjaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
bárdja | bárdjai |
a mi | bárdunk | bárdjaink |
a ti | bárdotok | bárdjaitok |
az ő | bárdjuk | bárdjaik |