balta
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈbɒltɒ]
Főnév
balta
- Favágásra használt, hosszú nyelű, ék alakú éles vasszerszám.
Etimológia
Egy ótörök *balta szóból.
Fordítások
Tartalom
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | balta | balták |
tárgyeset | baltát | baltákat |
részes eset | baltának | baltáknak |
-val/-vel | baltával | baltákkal |
-ért | baltáért | baltákért |
-vá/-vé | baltává | baltákká |
-ig | baltáig | baltákig |
-ként | baltaként | baltákként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | baltában | baltákban |
-on/-en/-ön | baltán | baltákon |
-nál/-nél | baltánál | baltáknál |
-ba/-be | baltába | baltákba |
-ra/-re | baltára | baltákra |
-hoz/-hez/-höz | baltához | baltákhoz |
-ból/-ből | baltából | baltákból |
-ról/-ről | baltáról | baltákról |
-tól/-től | baltától | baltáktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | baltám | baltáim |
a te | baltád | baltáid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
baltája | baltái |
a mi | baltánk | baltáink |
a ti | baltátok | baltáitok |
az ő | baltájuk | baltáik |