benfotiamin
Kiejtés
- IPA: [ ˈbɛɱfotijɒmin]
Főnév
benfotiamin
- (gyógyszertan) A benfotiamin a B1-vitamin (tiamin) egy zsírban oldódó származéka, amelyet gyakran alkalmaznak a diabéteszes neuropátia és más idegi eredetű fájdalmak kezelésére. A benfotiamin különlegessége, hogy a szokásos tiaminhoz képest sokkal jobban felszívódik és hosszabb ideig marad a szervezetben, így hatékonyabban támogatja az idegrendszer és a szövetek védelmét, különösen magas vércukorszint esetén.
Hogyan működik a benfotiamin?
A benfotiamin a szervezetben tiaminná alakul, és fontos szerepet játszik az energiatermelésben és a glükóz anyagcserében. Ez a folyamat elősegíti a sejtanyagcsere normál működését és megakadályozza az úgynevezett fehérje-glikációt, amely során a cukrok a fehérjékhez kötődnek, és károsodást okoznak a szövetekben. A benfotiamin gátolja a glikációs termékek (AGEs) képződését, amelyek cukorbetegség esetén felhalmozódhatnak, és hozzájárulhatnak az idegkárosodáshoz, érrendszeri és szemproblémákhoz.
Alkalmazási területek
- Diabéteszes neuropátia: A benfotiamint leggyakrabban a cukorbetegség okozta idegi károsodások kezelésére alkalmazzák, mivel segít csökkenteni az idegfájdalmat és javítja az idegműködést.
- Alkoholos neuropátia: Az alkoholos idegkárosodás kezelése során a benfotiamin hatékonyan pótolja a tiamint, mivel a B1-vitamin hiánya gyakori az alkoholfogyasztók körében.
- Kardiovaszkuláris és érrendszeri védelem: A benfotiamin antioxidáns hatása révén segíthet védeni az ereket és a szív- és érrendszert, különösen cukorbetegeknél.
- Vesekárosodás és látásproblémák: Cukorbetegség során kialakuló vesekárosodás és retinopátia (szemkárosodás) esetén a benfotiamin segíthet csökkenteni a káros glikációs termékek felhalmozódását.
Adagolás
A benfotiamin általában tabletta vagy kapszula formájában kapható, és adagolása a kezelendő állapottól függ. Általában napi 150-600 mg mennyiségben alkalmazzák. A pontos adagolást és alkalmazási időt az orvos határozza meg, a beteg állapotától és a kezelés céljától függően.
Mellékhatások
A benfotiamin általában jól tolerálható, mivel vízben oldódó B-vitamin-származék, és a felesleg kiürül a szervezetből. Ritka esetekben előfordulhatnak enyhe mellékhatások:
- Gyomor-bélrendszeri panaszok, például gyomorfájás vagy hasmenés
- Bőrirritáció vagy kiütés, különösen érzékeny egyéneknél
- Szédülés vagy fejfájás
Ellenjavallatok és óvintézkedések
A benfotiamin alkalmazása nem ajánlott vagy óvatosan kell alkalmazni az alábbi esetekben:
- Allergia a B-vitaminokra: Ha valaki allergiás reakciót tapasztal a tiaminra vagy más B-vitaminokra, kerülni kell a benfotiamin szedését.
- Terhesség és szoptatás alatt: Terhes és szoptató nők esetében csak orvosi jóváhagyással alkalmazható.
Összefoglalás
A benfotiamin a B1-vitamin egy speciális formája, amely hatékonyabban szívódik fel és hosszabb ideig marad a szervezetben, mint a hagyományos tiamin. Főként cukorbetegséghez kapcsolódó idegi és érrendszeri károsodások megelőzésére és kezelésére használják. A benfotiamin segít megelőzni a sejtkárosodást, amelyet a magas vércukorszint és a glikációs termékek felhalmozódása okozhat.
Fordítások
- benfotiamin - Értelmező szótár (MEK)
- benfotiamin - Etimológiai szótár (UMIL)
- benfotiamin - Szótár.net (hu-hu)
- benfotiamin - DeepL (hu-de)
- benfotiamin - Яндекс (hu-ru)
- benfotiamin - Google (hu-en)
- benfotiamin - Helyesírási szótár (MTA)
- benfotiamin - Wikidata
- benfotiamin - Wikipédia (magyar)