Wikiszótár

bikalutamid

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbikɒlutɒmid]

Főnév

bikalutamid

  1. (gyógyszertan) A bikalutamid egy antiandrogén gyógyszer, amelyet elsősorban a prosztatarák kezelésére alkalmaznak. Hatásmechanizmusának alapja, hogy blokkolja a tesztoszteron és más androgén hormonok kötődését a prosztata sejtjeinek androgénreceptoraihoz, ezzel gátolva a rákos sejtek növekedését és szaporodását. A bikalutamidot általában más hormonkezelésekkel, például LHRH (luteinizáló hormont felszabadító hormon) analógokkal kombinálva használják a hormonérzékeny prosztatarák kezelésére.

Hatásmechanizmus

A bikalutamid úgynevezett nem-szteroid antiandrogén, amely specifikusan az androgén receptorokat blokkolja. Az androgének, mint a tesztoszteron, fontos szerepet játszanak a prosztata működésében és sejtjeinek növekedésében. A prosztatarák azonban gyakran androgénfüggő, vagyis növekedése és osztódása ezekhez a hormonokhoz kapcsolódik. A bikalutamid gátolja a tesztoszteron hatását a prosztata sejtjeiben, így segít lassítani vagy megállítani a rákos sejtek növekedését.

Alkalmazási területek

A bikalutamid főként a következő esetekben alkalmazható:

  • Előrehaladott prosztatarák: Gyakran kombinációban más hormonterápiás szerekkel, például LHRH-analógokkal, amelyek szintén csökkentik a tesztoszteron szintjét a szervezetben.
  • Hormonkezelés részeként: A bikalutamid használható a műtét vagy sugárkezelés után, hogy csökkentse a prosztatarák kiújulásának kockázatát.

Dózis és adagolás

A bikalutamidot általában napi egyszeri, 50 mg-os vagy 150 mg-os dózisban alkalmazzák, a betegség stádiumától és a beteg állapotától függően. A kezelést hosszú távra írják elő, és a dózist általában az orvos állítja be a beteg egyedi szükségletei alapján. A gyógyszer szájon át, tabletta formájában kerül alkalmazásra.

Mellékhatások

A bikalutamid kezelés mellékhatásai közé tartoznak azok, amelyek az androgének blokkolásából adódnak. Gyakori mellékhatások lehetnek:

  • Mellérzékenység és mellnagyobbodás (gynecomastia)
  • Hőhullámok
  • Libidócsökkenés és impotencia
  • Fáradtság
  • Gyomor-bélrendszeri tünetek: Hányinger, hasmenés
  • Bőrkiütések

Ritkább, de súlyosabb mellékhatások:

  • Májkárosodás: A bikalutamid hatással lehet a májfunkcióra, így a kezelést májfunkciós tesztekkel kísérik.
  • Légzési problémák: Ritka esetekben intersticiális tüdőbetegséget okozhat.
  • Csontritkulás: Hosszú távú kezelés esetén, különösen a kombinált hormonkezelés részeként, fokozódhat a csonttörések kockázata.

Kölcsönhatások más gyógyszerekkel

A bikalutamid kölcsönhatásba léphet bizonyos gyógyszerekkel, például véralvadásgátlókkal (kumarin-származékok), mivel növelheti a véralvadási időt. Továbbá a májban metabolizálódik, így egyes májenzim-induktorok vagy -gátlók hatással lehetnek a bikalutamid hatékonyságára vagy mellékhatásaira. Minden esetben fontos az orvossal egyeztetni a jelenleg szedett gyógyszereket.

Figyelmeztetések és ellenjavallatok

A bikalutamid nem alkalmazható olyan betegeknél, akik:

  • Súlyos májbetegségben szenvednek, mivel a gyógyszer fokozott májtoxicitást okozhat.
  • Nők és gyermekek esetében, mivel kizárólag férfi prosztatarák kezelésére alkalmas.
  • Allergiásak a bikalutamidra vagy annak bármely összetevőjére.

Terhesség és szoptatás

A bikalutamid nők számára nem engedélyezett, és kifejezetten ellenjavallt terhesség vagy szoptatás alatt, mivel potenciálisan súlyos káros hatásokat okozhat a fejlődő magzatra.

Összefoglalás

A bikalutamid hatékony antiandrogén terápia a prosztatarák kezelésében, amely gátolja az androgének hatását, és lassítja a rákos sejtek növekedését. Bár hatékony, számos mellékhatással járhat, amelyek kezelést és rendszeres ellenőrzést igényelnek. Az orvosi felügyelet és rendszeres ellenőrzés elengedhetetlen a bikalutamid-kezelés során a lehetséges mellékhatások és kölcsönhatások minimalizálása érdekében.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=bikalutamid&oldid=3473956”