Kiejtés

  • IPA: [ ˈt͡silɒstɒtin]

Főnév

cilasztatin

  1. (gyógyszertan) A cilasztatin egy enzimgátló gyógyszer, amelyet az imipenem antibiotikummal kombinálva alkalmaznak a baktériumfertőzések kezelésében. Maga a cilasztatin nem rendelkezik antibakteriális hatással, azonban gátolja az imipenem vesében történő lebomlását, így növeli az antibiotikum hatékonyságát és tartósságát a szervezetben.

Cilasztatin működési mechanizmusa

A cilasztatin hatása azon alapul, hogy gátolja a vese proximális tubulusaiban található dehidropeptidáz-1 (DHP-1) enzimet. Az imipenem a DHP-1 enzim hatására gyorsan lebomlik a vesében, így önmagában alkalmazva kevésbé lenne hatékony. A cilasztatin blokkolja ezt az enzimet, megakadályozva az imipenem lebomlását, ezáltal hosszabb ideig tartó antibiotikus hatást biztosít.

Alkalmazási területek

  1. Súlyos bakteriális fertőzések: Az imipenem-cilasztatin kombinációt súlyos, életveszélyes bakteriális fertőzések kezelésére használják, például tüdőgyulladás, hasi fertőzések, húgyúti fertőzések és szepszis esetén.
  2. Polimikrobiális fertőzések: Az imipenem-cilasztatin kombináció széles spektrumú hatással rendelkezik, így hatékony a különféle Gram-pozitív és Gram-negatív, aerob és anaerob baktériumok ellen.
  3. Multirezisztens baktériumok: Az imipenem-cilasztatin kombinációt olyan esetekben is alkalmazzák, amikor más antibiotikumok nem hatékonyak, például multirezisztens baktériumok által okozott fertőzések esetén.

Adagolás és alkalmazás

A cilasztatint intravénás infúzió formájában adják be, mindig imipenemt tartalmazó kombinációban. Az adagolás a beteg állapotától, életkorától és veseműködésétől függ, mivel a veseműködés befolyásolja a gyógyszer eliminációját. A pontos adagolást és az alkalmazás időtartamát az orvos határozza meg, és általában kórházi körülmények között adják be, mivel súlyos fertőzések kezelésére szolgál.

Mellékhatások

A cilasztatin-imipenem kombináció használata során különféle mellékhatások jelentkezhetnek:

  1. Emésztőrendszeri panaszok: Hányinger, hányás, hasmenés és hasi fájdalom gyakran előfordulhat.
  2. Bőrreakciók: Bőrkiütés, viszketés és bőrpír jelentkezhet, különösen azoknál, akik allergiásak a béta-laktám típusú antibiotikumokra.
  3. Fejfájás és szédülés: Egyes betegeknél fejfájás, szédülés vagy álmosság fordulhat elő.
  4. Allergiás reakciók: Ritkán súlyos allergiás reakciók, például anafilaxia is előfordulhat, ami sürgősségi beavatkozást igényel.
  5. Vesefunkciós zavarok: Mivel a cilasztatin hatással van a vese működésére, ritkán vesekárosodás alakulhat ki, különösen vesebetegségben szenvedő betegeknél.
  6. Görcsrohamok: Nagyobb dózisokban az imipenem-cilasztatin kombináció görcsrohamokat okozhat, különösen olyan betegeknél, akiknek korábban már voltak neurológiai problémáik.

Ellenjavallatok

A cilasztatin alkalmazása nem ajánlott bizonyos esetekben:

  1. Allergia a cilasztatinra vagy imipenemre: Azoknál a betegeknél, akik allergiásak a cilasztatinra, imipenemre vagy más béta-laktám antibiotikumokra, nem alkalmazható ez a kombináció.
  2. Súlyos vesekárosodás: Súlyos vesebetegség esetén az imipenem-cilasztatin kombináció alkalmazása fokozott óvatosságot igényel, mivel a vesék választják ki a gyógyszert.
  3. Neurológiai problémák: Görcsrohamra hajlamos betegeknél fokozott óvatossággal alkalmazható, mivel a kombináció növelheti a görcsrohamok kockázatát.

Gyógyszerkölcsönhatások

A cilasztatin kölcsönhatásba léphet más gyógyszerekkel, különösen olyanokkal, amelyek szintén a vesére vagy az idegrendszerre hatnak:

  1. Probenecid: A probenecid gátolja a cilasztatin kiválasztását a vesén keresztül, ami növelheti a cilasztatin koncentrációját a vérben.
  2. Más antikonvulzív szerek: Görcsgátló gyógyszerek befolyásolhatják a cilasztatin-imipenem kombináció görcsrohamokra gyakorolt hatását.
  3. Vizelethajtók: Néhány vizelethajtó fokozhatja a vesék terhelését, ami fokozott figyelmet igényel a cilasztatin alkalmazása során.

Előnyök és hátrányok

Előnyök:

  • Növeli az imipenem hatékonyságát és időtartamát, különösen súlyos fertőzések esetén.
  • Széles spektrumú antibiotikus hatást biztosít, amely számos baktérium ellen hatékony, beleértve a multirezisztens kórokozókat is.
  • Olyan fertőzések kezelésére alkalmazható, amelyeknél más antibiotikumok nem bizonyulnak elég hatékonynak.

Hátrányok:

  • Kórházi körülmények között adható be, mivel intravénás formában érhető el.
  • Számos mellékhatást okozhat, például gyomor-bélrendszeri panaszokat, bőrreakciókat és görcsrohamokat.
  • Allergiás reakciókat válthat ki, különösen azoknál, akik allergiásak a béta-laktám antibiotikumokra.

Összegzés

A cilasztatin egy enzimgátló, amelyet az imipenem antibiotikummal kombinálva alkalmaznak súlyos bakteriális fertőzések kezelésére. A cilasztatin gátolja az imipenem lebomlását a vesében, így biztosítva annak hosszabb hatását és fokozott hatékonyságát. Az imipenem-cilasztatin kombináció alkalmazása során figyelembe kell venni a mellékhatásokat és a gyógyszerkölcsönhatásokat, különösen a veseműködésre és az idegrendszerre gyakorolt hatásokat.

Fordítások