csata
(csaták szócikkből átirányítva)
Kiejtés
- IPA: [ ˈt͡ʃɒtɒ]
Főnév
csata
- Fegyveres küzdelem egymással szemben álló katonai alakulatok, seregek között a másik sereg elpusztításának céljával.
- a sztálingrádi csata.
Etimológia
Egy szláv četa szóból.
Fordítások
Tartalom
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | csata | csaták |
tárgyeset | csatát | csatákat |
részes eset | csatának | csatáknak |
-val/-vel | csatával | csatákkal |
-ért | csatáért | csatákért |
-vá/-vé | csatává | csatákká |
-ig | csatáig | csatákig |
-ként | csataként | csatákként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | csatában | csatákban |
-on/-en/-ön | csatán | csatákon |
-nál/-nél | csatánál | csatáknál |
-ba/-be | csatába | csatákba |
-ra/-re | csatára | csatákra |
-hoz/-hez/-höz | csatához | csatákhoz |
-ból/-ből | csatából | csatákból |
-ról/-ről | csatáról | csatákról |
-tól/-től | csatától | csatáktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | csatám | csatáim |
a te | csatád | csatáid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
csatája | csatái |
a mi | csatánk | csatáink |
a ti | csatátok | csatáitok |
az ő | csatájuk | csatáik |
Szinonimák
Származékok
- (összetételek): csatabárd, csatadal, csatahajó, csatahely, csatakiáltás, csataleírás, csatamező, csatarend, csatarepülőgép, csatasor, csatatér, csatavesztés, csatazaj, kártyacsata, lovascsata, páncéloscsata, széncsata, szócsata