Kiejtés

  • IPA: [ ˈdɒt͡slizumɒb]

Főnév

daclizumab

  1. (gyógyszertan) A daclizumab egy monoklonális antitest, amelyet korábban főként sclerosis multiplex (SM) és szervátültetés után használtak a szervezet immunválaszának szabályozására. A daclizumab az immunsejteken található IL-2 receptor alfa lánc (CD25) specifikus gátlója, amely gátolja az immunsejtek aktivációját és szaporodását, ezáltal csökkenti az autoimmun támadást és a gyulladást.

A daclizumab hatásmechanizmusa

  • A daclizumab célpontja a CD25 receptor, amely az IL-2 receptor egyik alegysége. Az IL-2 (interleukin-2) egy fontos citokin, amely serkenti a T-sejtek (immunsejtek) aktivációját és osztódását, amelyek kulcsszerepet játszanak az autoimmun folyamatokban.
  • A daclizumab kötődik a CD25-höz, és gátolja az IL-2 aktivitását, így csökkentve a T-sejtek aktivációját. Ez a gátlás különösen hasznos az autoimmun betegségek, például a sclerosis multiplex kezelésében, ahol az immunrendszer túlzottan aktív.

Alkalmazási területek

Korábban a daclizumabot két fő területen alkalmazták:

  1. Sclerosis multiplex (SM):
    • A daclizumabot az SM, különösen a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex kezelésére használták. Csökkentette a betegség fellángolásainak gyakoriságát és súlyosságát, mivel csökkentette az immunrendszer túlzott aktivitását.
  2. Szervátültetés:
    • A daclizumab alkalmazása hasznos volt a transzplantációk után, különösen veseátültetésnél, mivel az immunrendszer T-sejtjeinek aktivitásának csökkentésével mérsékelte a szervkilökődési reakciók kockázatát.

A daclizumab visszavonása a piacról

2018-ban a daclizumabot kivonták a forgalomból, mivel súlyos mellékhatásokat, köztük potenciálisan életveszélyes májkárosodást és agyi gyulladást okozott. Az előnyei ellenére ezek a ritka, de súlyos mellékhatások – mint az autoimmun hepatitis és az encephalitis – miatt a gyógyszert már nem alkalmazzák.

Mellékhatások és kockázatok

Bár a daclizumab már nincs forgalomban, korábbi alkalmazása során számos mellékhatás jelentkezett, amelyek közül néhány súlyos és potenciálisan életveszélyes volt:

  1. Májkárosodás: A daclizumab jelentős májkárosodást okozhatott, beleértve az autoimmun hepatitist, amely súlyos esetekben akár májtranszplantációt vagy halált is eredményezhetett.
  2. Agyi gyulladás (encephalitis): Ritkán agyi gyulladás is felléphetett, amely potenciálisan életveszélyes neurológiai állapot.
  3. Fertőzések: Az immunrendszer gátlása miatt fokozott a fertőzések kockázata.
  4. Bőrreakciók: Bőrkiütések, bőrpír és egyéb allergiás reakciók fordulhattak elő.

Alternatívák

A daclizumab helyett más immunmoduláló szereket alkalmaznak a sclerosis multiplex és a szervátültetés után fellépő immunválasz kontrollálására. Az SM kezelésében más monoklonális antitestek, mint a natalizumab és az ocrelizumab, illetve az immunmoduláló szerek, például a fingolimod vagy a dimetil-fumarát állnak rendelkezésre. Szervátültetés után más immunszuppresszív szerekkel, például kortikoszteroidokkal, tacrolimusszal vagy ciklosporinnal kezelik a betegeket.

Összegzés

A daclizumab egy korábbi monoklonális antitest volt, amely az IL-2 receptor blokkolásával gátolta az immunsejtek aktivitását, és főként sclerosis multiplex és szervátültetés után alkalmazták. A súlyos mellékhatások – különösen a májkárosodás és az agyi gyulladás – miatt azonban a gyógyszert kivonták a forgalomból. Azóta más biztonságosabb alternatívákkal helyettesítették az autoimmun és transzplantáció utáni kezelésekben.

Fordítások