monoklonális antitest

Kiejtés

  • IPA: [ ˈmonoklonaːliʃɒntitɛʃt]

Főnév

monoklonális antitest

  1. A monoklonális antitest (mAb) egy olyan laboratóriumban előállított antitest, amely egyetlen típusú immunsejtből (plazmasejtből) származik, és specifikusan egy adott antigénhez kötődik. Mivel ezek az antitestek egy meghatározott célpontot (antigént) ismernek fel és kötnek meg, nagyon hatékonyak lehetnek különféle betegségek kezelésében, például rák, autoimmun betegségek, fertőző betegségek, és mostanában a COVID-19 kezelésében is.

Hogyan működnek a monoklonális antitestek?

A monoklonális antitestek a természetes antitestek működését utánozzák, amelyeket az emberi szervezet immunrendszere termel a fertőzések elleni védekezés céljából. Az antitestek feladata, hogy felismerjék a szervezetbe jutó idegen anyagokat (antigéneket), például vírusokat, baktériumokat vagy rákos sejteket, és megjelöljék azokat az immunrendszer számára, hogy az elpusztíthassa őket. A monoklonális antitestek ezt a folyamatot célzottan végzik, azáltal, hogy specifikusan egy adott molekulát, fehérjét vagy sejtet céloznak meg.

Előállításuk folyamata:

  1. Antigén kiválasztása: Az első lépés egy célantigén kiválasztása, amely lehet például egy vírus vagy egy rákos sejt felszínén található fehérje.
  2. Immunizálás: Egy állatot, általában egeret, immunizálnak az antigénnel, hogy az antitesteket termeljen ellene.
  3. Plazmasejtek izolálása: Az állat immunrendszeréből kivonják azokat a plazmasejteket, amelyek az antigén ellen specifikus antitesteket termelnek.
  4. Hibridóma sejtvonal létrehozása: A plazmasejteket rákos sejtekkel kombinálják, hogy egy folyamatosan szaporodó hibridóma sejtvonalat hozzanak létre, amely folyamatosan termeli az adott antitestet.
  5. Monoklonális antitestek tisztítása és előállítása: A hibridóma sejtvonalakat tenyésztik, és a termelt antitesteket tisztítják a terápiás alkalmazásokhoz.

Monoklonális antitestek alkalmazási területei:

  1. Rákkezelés: A monoklonális antitestek fontos szerepet játszanak bizonyos rákos megbetegedések kezelésében. Ezek az antitestek specifikus célpontokat keresnek a rákos sejtek felszínén, például egy adott növekedési faktor receptorát (pl. HER2 a mellrák esetében), és blokkolják annak aktivitását, ezzel gátolva a tumor növekedését.
  2. Autoimmun betegségek: Az olyan betegségekben, mint a rheumatoid arthritis, a monoklonális antitestek segíthetnek az immunrendszer túlzott aktivitásának csökkentésében. Egy példa erre a TNF-alfa nevű fehérje gátlása, amely részt vesz a gyulladásos folyamatokban. Az antitestekkel célzottan blokkolják ezt a fehérjét, ami enyhíti a gyulladást.
  3. Fertőző betegségek: A monoklonális antitestek használata egyre népszerűbb a fertőző betegségek, például a COVID-19 kezelésében. A monoklonális antitestek segíthetnek felismerni és semlegesíteni a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjét, ezzel akadályozva meg a vírus sejtekhez való kötődését és a fertőzést.
  4. Transzplantáció: Szervátültetések esetén a monoklonális antitestek segíthetnek megelőzni az immunrendszer által kiváltott kilökődési reakciókat, mivel gátolják az immunrendszer bizonyos komponenseit, amelyek részt vesznek az átültetett szerv elleni támadásban.

Monoklonális antitestek a COVID-19 kezelésében:

A COVID-19 elleni küzdelemben a monoklonális antitestek kulcsszerepet játszanak. Az antitestek specifikusan a SARS-CoV-2 vírus felszínén található tüskefehérjéhez kötődnek, megakadályozva, hogy a vírus bejusson az emberi sejtekbe. A fertőzés korai szakaszában alkalmazott monoklonális antitestek segíthetnek a súlyosabb lefolyású betegség kialakulásának megelőzésében, különösen azoknál a betegek esetében, akik nagy kockázatnak vannak kitéve.

Néhány példa a COVID-19 kezelésében használt monoklonális antitestekre: - Bamlanivimab és Etesevimab: Ezek az antitestek kombinációja a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét célozza meg, és segít a vírus semlegesítésében. - Casirivimab és Imdevimab: Egy másik antitest kombináció, amelyet COVID-19 kezelésére használnak, és amely csökkenti a betegség súlyos lefolyásának esélyét.

Előnyök és hátrányok:

Előnyök:

  • Specifikus célzás: A monoklonális antitestek nagyon specifikusak, és képesek egy adott molekulát vagy sejtet megcélozni anélkül, hogy a környező normál sejteket befolyásolnák.
  • Sokoldalú alkalmazás: Számos különböző betegség kezelésére alkalmazhatók, beleértve a rákot, fertőző betegségeket, gyulladásos betegségeket és autoimmun betegségeket.
  • Jól irányított immunválasz: Az immunrendszer természetes működését utánozzák, de sokkal célzottabb és kontrolláltabb módon.

Hátrányok:

  • Magas költségek: A monoklonális antitestek előállítása drága, ami miatt a kezelések is költségesek lehetnek.
  • Lehetséges mellékhatások: A monoklonális antitestek okozhatnak allergiás reakciókat, valamint néha immunválaszt válthatnak ki, amely veszélyes lehet bizonyos betegek számára.
  • Komplex gyártási folyamat: A monoklonális antitestek gyártása és tisztítása komplex folyamat, amely nagy szakértelmet és időt igényel.

Rákkezelésre használt monoklonális antitestek

  1. Trasztuzumab (Herceptin) - HER2-pozitív emlő- és gyomorrák.
  2. Rituximab (Rituxan) - Non-Hodgkin limfóma, krónikus limfocitás leukémia és autoimmun betegségek.
  3. Bevacizumab (Avastin) - Metasztatikus rákok, mint például vastagbélrák, tüdőrák és agydaganatok.
  4. Cetuximab (Erbitux) - Metasztatikus kolorektális rák és fej-nyaki daganatok.
  5. Pembrolizumab (Keytruda) - Melanóma, tüdőrák, Hodgkin-limfóma és számos egyéb rákfajta.
  6. Nivolumab (Opdivo) - Melanóma, nem kissejtes tüdőrák, veserák, és más típusú rákok.
  7. Ipilimumab (Yervoy) - Melanóma és bizonyos esetekben kombinálva más immunterápiákkal.
  8. Atezolizumab (Tecentriq) - Hólyagrák, nem kissejtes tüdőrák.

Autoimmun betegségek kezelésére használt monoklonális antitestek

  1. Adalimumab (Humira) - Rheumatoid arthritis, Crohn-betegség, pikkelysömör, és más gyulladásos betegségek.
  2. Infliximab (Remicade) - Rheumatoid arthritis, Crohn-betegség, colitis ulcerosa, és pikkelysömör.
  3. Etanercept (Enbrel) - Rheumatoid arthritis, psoriaticus arthritis, és ankylosing spondylitis.
  4. Tocilizumab (Actemra) - Rheumatoid arthritis és óriássejtes arteritis.
  5. Ustekinumab (Stelara) - Pikkelysömör és Crohn-betegség.
  6. Secukinumab (Cosentyx) - Pikkelysömör és spondyloarthritis.

Allergiás és gyulladásos betegségek kezelésére használt monoklonális antitestek

  1. Omalizumab (Xolair) - Súlyos asztma és krónikus spontán csalánkiütés.
  2. Dupilumab (Dupixent) - Atópiás dermatitisz, krónikus rhinosinusitis, asztma.

Monoklonális antitestek a COVID-19 kezelésére

  1. Bamlanivimab - Korai stádiumú COVID-19 kezelésére, monoterápiában vagy kombinációban.
  2. Casirivimab és imdevimab (REGEN-COV) - A COVID-19 fertőzés megelőzésére és kezelésére, kombinációban alkalmazva.
  3. Sotrovimab - COVID-19 korai kezelésére, különösen a magas kockázatú betegek számára.

Egyéb alkalmazások

  1. Denosumab (Prolia, Xgeva) - Oszteoporózis és csontáttétek kezelésére.
  2. Eculizumab (Soliris) - Ritka betegségek, például paroxizmális éjszakai hemoglobinuria és atípusos hemolitikus urémiás szindróma.
  3. Alemtuzumab (Lemtrada) - Szklerózis multiplex kezelésére.


Összefoglalva:

A monoklonális antitestek rendkívül hatékonyak lehetnek különféle betegségek, köztük rák, autoimmun betegségek és fertőzések kezelésében. A COVID-19 elleni küzdelemben is jelentős szerepük van, mivel segítenek a vírus semlegesítésében és a súlyosabb betegség kialakulásának megelőzésében. Annak ellenére, hogy költségesek és időigényes az előállításuk, a monoklonális antitestek az orvostudomány egyik legfontosabb eszközévé váltak a célzott terápiák terén.


Típus Név Kórkép Mechanizmus Eredet
Gyulladáscsökkentő infliximab gátolja a TNF-α-t kiméra
adalimumab gátolja a TNF-α-t humán
ustekinumab gátolja az interleukin IL-12-t és IL-23-at humán
basiliximab
  • szervkilökődés veseátültettekben
gátolja az IL-2-t az aktivált T-sejteken kiméra
daclizumab
  • szervkilökődés veseátültettekben
gátolja az IL-2-t az aktivált T-sejteken humanizált
omalizumab
  • közepes és súlyos allergiás asztma
gátolja az immunglobulin E-t (IgE) humanizált
Rákellenes gemtuzumab a CD33 molekulához kötődik a leukémiás sejtek felszínén humanizált
alemtuzumab a CD52 molekulához kötődik a T- és B-sejtek felszínén humanizált
rituximab a CD20 mokelulához kötődik a B-limfociták felszínén kiméra
trastuzumab a HER2/neu onkogén receptorához kötődik humanizált
nimotuzumab EGFR inhibitor humanizált
cetuximab EGFR inhibitor kiméra
bevacizumab, ranibizumab VEGF inhibitor humanizált
Rák- és vírusellenes bavituximab
  • tumor, hepatitisz C
immunterápia, célpontja a foszfatidil-szerin kiméra
Anti-viral

casirivimab/imdevimab

immunterápia, a SARS-CoV-2 felszíni fehérjéjéhez köt kiméra
bamlanivimab/etesevimab
  • SARS-CoV-2 koronavírus
immunterápia, a SARS-CoV-2 felszíni fehérjéjéhez köt kiméra
sotrovimab
  • SARS-CoV-2 koronavírus
immunterápia, a SARS-CoV-2 felszíni fehérjéjéhez köt kiméra
Egyéb palivizumab gátolja a vírus fúziós proteinjét humanizált
abciximab
  • megakadályozza a vérrögképződést a koranaér-műtéteknél
gátolja a vérlemezkék GpIIb/IIIa receptorát kiméra

abciximab abzyme adalimumab alirocumab anifrolumab belimumab bezlotoxumab brentuximab burosumab canakinumab caplacizumab casirivimab certolizumab crizanlizumab daclizumab denosumab eculizumab emicizumab erenumab evinacumab evolocumab faricimab ficlatuzumab fremanezumab galcanezumab gantenerumab golimumab ibalizumab idarucizumab inclacumab inebilizumab infliximab ixekizumab keliximab lerdelimumab lumiliximab maslimomab muromonab natalizumab nirsevimab ocrelizumab omalizumab palivizumab pertuzumab ramucirumab ranibizumab ravulizumab raxibacumab regdanvimab risankizumab romosozumab sarilumab satralizumab secukinumab siltuximab sotrovimab spesolimab teplizumab tezepelumab theralizumab tildrakizumab tixagevimab tocilizumab tositumomab tralokinumab ublituximab ustekinumab vedolizumab cilgavimab imdevimab


Fordítások