de Moivre-Laplace-tétel

Kiejtés

  • IPA: [ ˈdɛmojivrɛlɒplɒt͡sɛteːtɛl]

Főnév

de Moivre-Laplace-tétel

  1. (matematika) A de Moivre-Laplace tétel a valószínűségszámítás egyik alapvető eredménye, amely kapcsolatot teremt a binomiális eloszlás és a normális eloszlás között. A tétel az egyik első bizonyíték arra, hogy a központi határeloszlás tétel hogyan működik binomiális eloszlások esetében.

Mi a de Moivre-Laplace tétel?

A binomiális eloszlás  , ahol   a kísérletek száma,   pedig az egyedi kísérlet sikerének valószínűsége. Ez az eloszlás azt írja le, hogy   ismétlés során hány sikeres esemény fordul elő. Ha   elég nagy, a binomiális eloszlás jól közelíthető egy normális eloszlással.

Tétel kimondása

Ha  , akkor a következő igaz:   ahol:

  •  : a standard normális eloszlás kumulatív eloszlásfüggvénye,
  •  : a binomiális eloszlás várható értéke (átlaga),
  •  : a binomiális eloszlás szórása,
  •   és  : a kívánt tartomány határai.

A   korrekciót folytonossági korrekciónak nevezzük, ami azért szükséges, mert a binomiális eloszlás diszkrét, míg a normális eloszlás folytonos.

Tétel jelentősége

  1. Kapcsolat a normális és binomiális eloszlás között: A tétel megmutatja, hogy ha   elég nagy, a binomiális eloszlás megközelíthető normális eloszlással. Ez jelentősen megkönnyíti a számításokat, különösen nagy   értékek esetén.
  1. Számítási egyszerűség: A binomiális eloszlás összetett, ha nagy   és   értékekkel dolgozunk, mert   értékei gyorsan nőnek. A normális eloszlás közelítésével a táblázatok és egyszerű képletek segítségével számíthatunk.
  1. Alkalmazhatóság: A tétel használható bármely   eloszlás esetén, feltéve, hogy   elég nagy, és   nem túl közel 0-hoz vagy 1-hez.

Matematikai háttér

Binomiális eloszlás

A binomiális eloszlás valószínűségi tömegváltozója:   ahol  , és:

  •  : a kombinációs szám, ami az   elem közül  -féleképpen történő kiválasztás lehetőségét adja meg,
  •  : az egyes kísérletek sikerének valószínűsége,
  •  : a kudarc valószínűsége.

Normális eloszlás

A normális eloszlás sűrűségfüggvénye:   ahol:

  •  : az eloszlás várható értéke,
  •  : az eloszlás szórása.

Kapcsolat a kettő között

A de Moivre-Laplace tétel azt állítja, hogy ha  , akkor a binomiális eloszlás kumulatív eloszlásfüggvénye közelíthető a normális eloszlás kumulatív eloszlásfüggvényével.

Feltételek a tétel alkalmazásához

  1. Nagyszámúság (  nagy): Általánosan elfogadott, hogy   esetén a normális közelítés érvényes, de minél nagyobb az  , annál jobb a közelítés.
  1.   nem túl szélsőséges:   értéke ne legyen túl közel 0-hoz vagy 1-hez. Ha   vagy  , akkor a binomiális eloszlás erősen aszimmetrikus, és a normális közelítés pontatlan lesz.
  1. Folytonossági korrekció: A diszkrét   helyett a folytonos  -t használjuk, a   korrekcióval.

Példa

Feladat

Egy gyárban 1000 termék közül 60%-nak várhatóan jó a minősége. Mi a valószínűsége, hogy a jó termékek száma 590 és 620 között van?

Lépések

  1. Binomiális paraméterek:
    •  ,  .
  2. Átlag és szórás:
    •  ,
    •  .
  3. Standardizálás és folytonossági korrekció:
    • Az alsó határ:  ,
    • A felső határ:  .
  4. Valószínűség meghatározása:
    •  ,
    •  ,
    •  ,
    •  .

Eredmény

A jó termékek száma 590 és 620 között lesz kb. 65.83%-os valószínűséggel.

Elméleti háttér

A tétel azon az elven alapul, hogy a binomiális eloszlás növekvő  -nel egyre jobban hasonlít a normális eloszlásra, mivel az összegek várható értéke  , szórása pedig  . Ez a központi határeloszlás tétel egyik korai speciális esete.