Kiejtés

  • IPA: [ ˈfiks]

Melléknév

fix

  1. rögzített, megszabott
  2. szilárd, el nem mozduló
  3. biztos, bizonyos

Főnév

fix

Származékok

Fordítások

Ragozás

fix ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset fix fixek
tárgyeset fixet fixeket
részes eset fixnek fixeknek
-val/-vel fixszel fixekkel
-ért fixért fixekért
-vá/-vé fixszé fixekké
-ig fixig fixekig
-ként fixként fixekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben fixben fixekben
-on/-en/-ön fixen fixeken
-nál/-nél fixnél fixeknél
-ba/-be fixbe fixekbe
-ra/-re fixre fixekre
-hoz/-hez/-höz fixhez fixekhez
-ból/-ből fixből fixekből
-ról/-ről fixről fixekről
-tól/-től fixtől fixektől
fix birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én fixem fixeim
a te fixed fixeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
fixe fixei
a mi fixünk fixeink
a ti fixetek fixeitek
az ő fixük fixeik
  • fix - Értelmező szótár (MEK)
  • fix - Etimológiai szótár (UMIL)
  • fix - Szótár.net (hu-hu)
  • fix - DeepL (hu-de)
  • fix - Яндекс (hu-ru)
  • fix - Google (hu-en)
  • fix - Helyesírási szótár (MTA)
  • fix - Wikidata
  • fix - Wikipédia (magyar)

Ige

fix (alapjelen, egyes szám harmadik személy fixes, folyamatos melléknévi igenév fixing, második és harmadik alakja fixed)

  1. rögzít
  2. javít

Főnév

fix (tsz. fixes)

  1. bütykölés
  2. gyógyír
  3. igazítás
  4. javítás
  5. kellemetlenség
  6. kenőpénz
  7. nehéz helyzet
  • fix - Szótár.net (en-hu)
  • fix - Sztaki (en-hu)
  • fix - Merriam–Webster
  • fix - Cambridge
  • fix - WordNet
  • fix - Яндекс (en-ru)
  • fix - Google (en-hu)
  • fix - Wikidata
  • fix - Wikipédia (angol)