Kiejtés

  • IPA: [ ˈmiɡreːn]

Főnév

migrén

  1. (orvostudomány, gyógyszertan) A migrén egy súlyos, visszatérő fejfájásos rendellenesség, amely gyakran intenzív, lüktető fájdalmat okoz, többnyire a fej egyik oldalán. A migrén sokszor más tünetekkel is jár, például hányingerrel, hányással, valamint fény- és hangérzékenységgel. A migrén pontos okai még nem teljesen ismertek, de feltételezhetően genetikai és környezeti tényezők együttesen játszanak szerepet kialakulásában. Az agyi vérellátás és az idegrendszer közötti kölcsönhatások, illetve a neurokémiai anyagok, például a szerotonin szintjének változása is közrejátszhatnak.

A migrén típusai

  1. Aura nélküli migrén – Ez a leggyakoribb forma, amely során a fejfájás előzmény nélkül alakul ki, és akár több óráig vagy napokig is eltarthat.
  2. Aurával járó migrén – Az aura alatt látási zavarok, például fényvillanások, cikk-cakk vonalak vagy látótérkiesések jelentkezhetnek. Az aura többnyire a fejfájás előtt vagy annak kezdetekor alakul ki, és általában 10–60 percig tart.
  3. Krónikus migrén – Amikor a migrénes rohamok havonta több mint 15 napon keresztül jelentkeznek, krónikus migrénről beszélünk. A krónikus migrén súlyosan befolyásolhatja az életminőséget és a mindennapi tevékenységek elvégzését.
  4. Basiláris migrén – Ritkább típus, amely a fej hátsó részén jelentkező fejfájással és olyan tünetekkel járhat, mint a szédülés, egyensúlyzavarok, kettős látás vagy akár rövid ideig tartó beszédzavarok.
  5. Hemiplégiás migrén – Ritka, súlyos típus, amely részleges bénulással jár a test egyik oldalán a roham alatt, valamint látási, beszéd- és érzékelési zavarokkal is társulhat.

A migrén tünetei

A migrénes roham általában négy fázisból állhat, bár nem mindenki tapasztalja meg ezeket mind:

  1. Prodromális fázis – A roham kezdete előtt néhány órával vagy nappal jelentkezhetnek figyelmeztető tünetek, mint fáradtság, ingerlékenység, hangulatváltozások, ásítás, folyadékbevitel iránti vágy és étvágyváltozás.
  2. Aura fázis – Csak az aurával járó migrén esetében jelentkezik, és különféle neurológiai tünetekkel jár, például látászavarokkal, szédüléssel, zsibbadással és beszédproblémákkal.
  3. Fejfájás fázis – Ez az intenzív fájdalommal járó szakasz, amely akár 4–72 óráig is eltarthat. A fájdalom sokszor a fej egyik oldalán jelentkezik, és hányinger, hányás, valamint fény- és hangérzékenység kísérheti.
  4. Posztdromális fázis – A roham után jelentkezik, és kimerültséggel, izomfájdalmakkal, gyenge koncentrációval és szédüléssel járhat. Ez az állapot néhány órától akár napokig is eltarthat.

A migrén okai és kiváltó tényezői

A migrén kialakulásának pontos okai nem teljesen tisztázottak, de több kiváltó tényező ismert, amelyek szerepet játszhatnak a rohamok megindulásában:

  1. Genetikai hajlam – A migrén gyakran családi halmozódást mutat, így genetikai tényezők befolyásolhatják a kialakulást.
  2. Hormonális változások – A nők körében a menstruációs ciklussal összefüggő hormonális ingadozások gyakori kiváltói a migrénes rohamoknak. A terhesség és a menopauza szintén hatással lehet a migrén előfordulására.
  3. Életmódbeli tényezők – A stressz, az alváshiány, az éhség, a fizikai kimerültség és a dehidratáció mind növelhetik a migrén kockázatát.
  4. Étrend – Bizonyos ételek, például a csokoládé, a sajt, az alkohol (különösen a vörösbor), valamint a koffein lehetnek a migrén kiváltói. Ezen kívül az étkezések kihagyása vagy a rendszertelen étkezés is migrénhez vezethet.
  5. Környezeti tényezők – Időjárás-változások, erős fények, hangos zajok, erős szagok, sőt a fény villogása is kiválthat migrént az arra érzékenyeknél.
  6. Idegrendszeri túlérzékenység – A migrénes betegeknél az agy idegsejtjei túlérzékenyek lehetnek a különféle ingerekre, amelyek migrénes rohamot válthatnak ki.

A migrén diagnózisa

A migrén diagnózisa általában a beteg által leírt tünetek és a kórtörténet alapján történik. Az orvosok különféle neurológiai vizsgálatokkal kizárhatják az egyéb fejfájásokat okozó állapotokat. Az MRI és CT képalkotó vizsgálatok segíthetnek kizárni az olyan neurológiai problémákat, mint a daganatok vagy az agyi erek problémái.

Migrén kezelési módszerei

A migrén kezelésére különféle gyógyszeres és nem gyógyszeres módszerek állnak rendelkezésre, amelyek célja a rohamok megelőzése és a fájdalom enyhítése:

  1. Fájdalomcsillapítók – Az enyhébb rohamok esetén a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók, mint az ibuprofen, paracetamol vagy aszpirin, hatékonyak lehetnek, de csak rövid távon használhatók a gyógyszer-túlhasználati fejfájás elkerülése érdekében.
  2. Triptánok – A triptánok speciálisan a migrén kezelésére kifejlesztett gyógyszerek, amelyek hatékonyan csökkentik a fájdalmat és az egyéb tüneteket, például a hányingert és a fényérzékenységet. Ezek a gyógyszerek az agyi vérerek összehúzásával és a fájdalomérzékeny idegek aktivitásának csökkentésével hatnak.
  3. Ergotamin-származékok – Ezek a gyógyszerek szintén összehúzzák az agyi ereket, és különösen hatékonyak lehetnek a súlyosabb migrénes rohamok esetén, de mellékhatásaik miatt ritkábban alkalmazzák őket.
  4. Hányinger elleni gyógyszerek – A migrénes rohamok gyakran hányingert okoznak, így bizonyos antiemetikumok is részei lehetnek a kezelésnek.
  5. Prevenciós gyógyszerek – A krónikus migrén megelőzésére hosszú távú gyógyszeres kezelést is alkalmazhatnak, például béta-blokkolókat, kalciumcsatorna-blokkolókat, antiepileptikumokat és antidepresszánsokat.
  6. Botox-injekciók – A krónikus migrén kezelésére az FDA engedélyezte a botulinum toxin (Botox) alkalmazását, amely segíthet a rohamok gyakoriságának és intenzitásának csökkentésében.
  7. CGRP-gátlók – Az utóbbi években megjelentek a migrénspecifikus, CGRP (kalcitonin génhez kötött peptid) ellenes monoklonális antitestek, amelyek a rohamok kiváltásában szerepet játszó molekulák blokkolásával csökkenthetik a migrénes epizódokat.

Nem gyógyszeres kezelési lehetőségek

A gyógyszereken túl a migrén kezelésére különböző életmódbeli és alternatív terápiák is alkalmazhatók:

  1. Életmódbeli változtatások – A rendszeres alvás, a stresszkezelés, a hidratálás és az egészséges étkezés mind hozzájárulhat a migrénes rohamok megelőzéséhez. Az étkezési napló segíthet azonosítani a migrént kiváltó ételeket.
  2. Stresszkezelési technikák – A relaxációs technikák, például a meditáció, a jóga és a mély légzési gyakorlatok enyhíthetik a migrénes rohamokat.
  3. Akupunktúra – Bizonyos esetekben az akupunktúra csökkentheti a migrén gyakoriságát és súlyosságát, bár a hatékonysága személyenként változó lehet.
  4. Kiegészítő terápiák – A migrénes rohamok megelőzésében néhány vitaminkészítmény (például B2-vitamin) és ásványi anyag (például magnézium) is segíthet.

Összefoglalás

A migrén egy komplex és intenzív fejfájásos rendellenesség, amely jelentősen befolyásolhatja a betegek életminőségét. Bár a migrén teljes gyógyítása nem mindig lehetséges, számos gyógyszeres és életmódbeli kezelési lehetőség áll rendelkezésre a rohamok gyakoriságának csökkentésére és a tünetek enyhítésére. A megfelelő diagnózis és személyre szabott kezelési terv kialakítása a neurológus segítségével segíthet abban, hogy a migrénes betegek jobban kontrollálhassák a betegségüket és javíthassák életminőségüket.

Etimológia

A francia migraine szóból, ami a görög eredetű latin hemicranium (a.m. fél koponya) szóból ered.

Származékok

Fordítások