szív
Kiejtés
- IPA: [ ˈsiːv]
Főnév
szív
- (anatómia) A szív egy izmos, üreges szerv, amely a vérkeringés központi részeként pumpálja a vért az egész testben. Az emberi szív a mellkas közepén helyezkedik el, enyhén balra dőlve, és folyamatos munkával biztosítja, hogy az oxigénnel és tápanyagokkal dúsított vér eljusson minden szövethez és szervhez. A szív egy bonyolult rendszer része, amely fontos szerepet játszik az élet fenntartásában, szabályozva a vér áramlását és a test különböző területeire történő oxigénellátást.
A szív anatómiai felépítése
A szív négy üregre oszlik: két pitvarra és két kamrára. A pitvarok fogadják a beérkező vért, míg a kamrák pumpálják tovább a vért.
- Jobb pitvar: A szív jobb felső ürege, amely a testből érkező, oxigénszegény vért fogadja a vénás rendszerből (vena cava superior és inferior). Innen továbbítja a vért a jobb kamrába.
- Jobb kamra: A jobb pitvarból érkező vért a tüdő felé pumpálja, ahol a vér oxigénnel dúsul.
- Bal pitvar: A tüdőből érkező, oxigéndús vér ide érkezik, majd a bal kamrába jut tovább.
- Bal kamra: A szív legnagyobb és legerősebb ürege, amely a bal pitvarból érkező oxigéndús vért az aortán keresztül az egész testbe pumpálja.
A szívet szelepek választják el az üregek között, és ezek biztosítják, hogy a vér egyirányban áramoljon:
- Tricuspidális billentyű: A jobb pitvar és a jobb kamra között helyezkedik el.
- Pulmonális billentyű: A jobb kamra és a tüdőartéria között található, és a vér áramlását szabályozza a tüdő felé.
- Mitralis billentyű: A bal pitvar és a bal kamra között helyezkedik el.
- Aorta billentyű: A bal kamra és az aorta között található, és szabályozza a vér áramlását a test felé.
A szív működése
A szív működése két fázisból áll: a szisztoléból és a diasztoléból.
- Szisztolé: Ez a fázis az összehúzódásé, amikor a kamrák összehúzódnak és kipumpálják a vért a szívből a tüdőbe és a testbe.
- Diasztolé: Ez a fázis a relaxációé, amikor a pitvarok és a kamrák elernyednek, és a vér beáramlik a szívbe.
A szívverést az elektromos impulzusok vezérlik, amelyek a szív ingerképző és ingerületvezető rendszerében keletkeznek. Az elektromos impulzusok a szinuszcsomóból indulnak ki (ez a szív természetes pacemakere), és eljutnak az AV-csomóhoz, majd az His-kötegen keresztül a kamrákhoz. Ez az elektromos aktivitás biztosítja a szívizom összehúzódását és elernyedését, ami a szívverést és a vérkeringést eredményezi.
A szív- és érrendszer feladatai
A szív- és érrendszer feladatai közé tartozik az oxigén- és tápanyagszállítás, a salakanyagok eltávolítása, a hormonok szállítása és a testhőmérséklet szabályozása.
- Oxigénszállítás: A szív pumpálja a vért a tüdőbe, ahol oxigénnel telítődik, majd az oxigéndús vért továbbítja a test többi részébe.
- Tápanyagszállítás: A vér a bélrendszerből felszívódott tápanyagokat is szállítja, hogy eljusson a sejtekhez.
- Salakanyagok eltávolítása: A szív- és érrendszer eltávolítja az anyagcsere során keletkezett salakanyagokat, például a szén-dioxidot, amelyet a vér a tüdőbe szállít, ahol kilélegzéssel távozik.
- Hőmérséklet szabályozása: A vérkeringés segít a testhőmérséklet egyensúlyban tartásában, például a bőr ereinek összehúzásával vagy tágulásával hűtési vagy fűtési mechanizmusként.
Szívbetegségek és problémák
A szív különböző betegségeknek és rendellenességeknek lehet kitéve:
- Koszorúér-betegség: A koszorúerek, amelyek a szívizmot oxigénnel látják el, elzáródhatnak vagy beszűkülhetnek, ami szívinfarktust okozhat.
- Szívritmuszavarok (aritmiák): Az elektromos impulzusok zavara miatt a szív túl gyorsan, túl lassan vagy szabálytalanul verhet, ami befolyásolja a vér hatékony pumpálását.
- Szívelégtelenség: A szív nem képes megfelelően pumpálni a vért, ami oxigénhiányhoz és folyadékvisszatartáshoz vezethet a szervezetben.
- Billentyűbetegségek: A szívbillentyűk szűkülete vagy elégtelensége miatt a vér nem megfelelő irányban vagy mennyiségben áramolhat a szívben, ami extra terhelést jelenthet a szívizomra.
- Magas vérnyomás: A tartósan magas vérnyomás növeli a szív munkáját, és hosszú távon szívizomkárosodást okozhat.
A szív egészsége és megelőzés
A szív egészségének megőrzése érdekében fontos az egészséges életmód és a rendszeres orvosi ellenőrzés. A szívbetegségek kockázata csökkenthető az alábbi módszerekkel:
- Egészséges táplálkozás: Kerülni kell a magas zsír- és cukortartalmú ételeket, és inkább zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban és telítetlen zsírsavakban gazdag étrendet érdemes követni.
- Rendszeres testmozgás: A napi testmozgás, különösen a kardiovaszkuláris edzés (pl. futás, séta, úszás), segít erősíteni a szívet és javítani a keringést.
- Dohányzás kerülése: A dohányzás roncsolja a koszorúereket és növeli a szívbetegségek kockázatát.
- Stresszkezelés: A tartós stressz megemeli a vérnyomást és túlterheli a szívet, ezért fontos a stressz megfelelő kezelése relaxációval vagy szabadidős tevékenységekkel.
- Rendszeres orvosi ellenőrzés: Az időben felfedezett magas vérnyomás, magas koleszterinszint vagy cukorbetegség kezelése csökkentheti a szívproblémák kialakulásának kockázatát.
Összegzés
A szív az emberi test egyik legfontosabb szerve, amely folyamatos munkával biztosítja a vérkeringést és az oxigénellátást. A szív megfelelő működésének megőrzése és a szívbetegségek megelőzése érdekében elengedhetetlen az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás, a helyes táplálkozás és a káros szokások kerülése.
Etimológia
Ősi örökség az uráli korból, vö. finn sydän, erza седей, komi сьӧлӧм, mari шӱм, udmurt сюлэм, nyenyec сей.
Fordítások
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | szív | szívek |
tárgyeset | szívet | szíveket |
részes eset | szívnek | szíveknek |
-val/-vel | szívível | szívekkel |
-ért | szívért | szívekért |
-vá/-vé | szívívé | szívekké |
-ig | szívig | szívekig |
-ként | szívként | szívekként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | szívben | szívekben |
-on/-en/-ön | szíven | szíveken |
-nál/-nél | szívnél | szíveknél |
-ba/-be | szívbe | szívekbe |
-ra/-re | szívre | szívekre |
-hoz/-hez/-höz | szívhez | szívekhez |
-ból/-ből | szívből | szívekből |
-ról/-ről | szívről | szívekről |
-tól/-től | szívtől | szívektől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | szívem | szíveim |
a te | szíved | szíveid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
szíve | szívei |
a mi | szívünk | szíveink |
a ti | szívetek | szíveitek |
az ő | szívük | szíveik |
Származékok
- szívbajos, szíves, szívtelen, szívű
- (összetételek): anyaszív, kőszív, műszív, oroszlánszív, sportszív, szívátültetés, szívbaj, szívbelhártya-gyulladás, szívbénulás, szívbeteg, szívbetegség, szívbillentyű, szívburok, szívcsúcs, szívderítő, szívdermesztő, szívdobbanás, szívdobogás, szívdöglesztő, szívember, szíverősítő, szívelégtelenség, szívfacsaró, szívfájás, szívfájdalom, szívfájdító, szívgörbe, szívgörcs, szívgyengeség, szívhallgató, szívhang, szívidegesség, szívinfarktus, szívizom, szívjóság, szívkamra, szívkatéterezés, szívkihagyás, szívkórház, szívmasszázs, szívmegállás, szívműködés, szívnagyobbodás, szívpitvar, szívremegtető, szívrepesztő, szívroham, szívspecialista, szívszaggató, szívszélhűdés, szívszerelme, szívszorító, szívszorongató, szívszorulás, szívtágulás, szívtáj, szívtrombózis, szívügy, szívverés, szívvidító, szívvirág, szívzörej
- (kifejezések): megszakad a szíve
- (közmondás): keserű a szájban gyógyítja a szívet
Szókapcsolatok
Ige
szív
Etimológia
Ősi örökség a finnugor korból.
Származékok
- (igekötős alakok): | beszív | elszív | felszív | kiszív | leszív | megszív | teleszív | visszaszív |
Fordítások
|
|