tánc
(táncok szócikkből átirányítva)
Kiejtés
- IPA: [ ˈtaːnt͡s]
Főnév
tánc
- Egy vagy több ember művészi értékkel bíró, illetve élményt okozó mozgása. Lényeges része a ritmus, ezért általában zenére adják elő. Kialakulása az emberiség történelmével egyidős.
Etimológia
Fordítások
Tartalom
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | tánc | táncok |
tárgyeset | táncot | táncokat |
részes eset | táncnak | táncoknak |
-val/-vel | tánccal | táncokkal |
-ért | táncért | táncokért |
-vá/-vé | tánccá | táncokká |
-ig | táncig | táncokig |
-ként | táncként | táncokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | táncban | táncokban |
-on/-en/-ön | táncon | táncokon |
-nál/-nél | táncnál | táncoknál |
-ba/-be | táncba | táncokba |
-ra/-re | táncra | táncokra |
-hoz/-hez/-höz | tánchoz | táncokhoz |
-ból/-ből | táncból | táncokból |
-ról/-ről | táncról | táncokról |
-tól/-től | tánctól | táncoktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | táncom | táncaim |
a te | táncod | táncaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
tánca | táncai |
a mi | táncunk | táncaink |
a ti | táncotok | táncaitok |
az ő | táncuk | táncaik |
Származékok
- táncikál, táncol, táncoló, táncoltat, táncos
- (összetételek): hastánc, hajdútánc, jégtánc, kanásztánc, karaktertánc, kardtánc, menyasszonytánc, néptánc, össztánc, pásztortánc, szalontánc, táncbemutató, táncbetét, tánccipő, tánccsoport, táncdal, táncegyüttes, táncest, táncestély, táncfigura, táncház, tánchely, tánchelyiség, tánciskola, táncjáték, tánckar, tánclecke, tánclemez, tánclépés, táncmester, táncmulatság, táncművész, táncművészet, táncóra, táncparkett, táncrend, táncrendezvény, tánctanár, tánctanfolyam, tánctanító, táncterem, tánctudás, táncverseny, táncvigalom, tánczene, tánczenekar, tancsapat, tánccsoport, táncszám, társastánc, tojástánc