مسافرة
Főnév
مُسَافَرَة • (musāfara) nn
- سَافَرَ (sāfara) igéből képzett főnév alakja (form III)
- utazás
- تَحْلُمُ بِمُسَافَرَةٍ إِلَى بُلْدَانٍ بَعِيدَةٍ.
- taḥlumu bimusāfaratin ʔilā buldānin baʕīdatin.
- Álmodik egy utazásról távoli országokba.
- أَعْدَدْتُ حَقِيبَتِي لِمُسَافَرَةٍ طَوِيلَةٍ.
- ʔaʕdadtu ḥaqībatī limusāfaratin ṭawīlatin.
- Elkészítettem a bőröndömet egy hosszú utazáshoz.