Főnév

مُسَافَرَة (musāfarann

  1. سَافَرَ(sāfara) igéből képzett főnév alakja (form III)
  2. utazás
    تَحْلُمُ بِمُسَافَرَةٍ إِلَى بُلْدَانٍ بَعِيدَةٍ.
    taḥlumu bimusāfaratin ʔilā buldānin baʕīdatin.
    Álmodik egy utazásról távoli országokba.
    أَعْدَدْتُ حَقِيبَتِي لِمُسَافَرَةٍ طَوِيلَةٍ.
    ʔaʕdadtu ḥaqībatī limusāfaratin ṭawīlatin.
    Elkészítettem a bőröndömet egy hosszú utazáshoz.