Főnév

Louisiana (tsz. Louisianas)

  1. (informatika) Louisiana az Amerikai Egyesült Államok déli részén található, kulturálisan és történelmileg is egyedi állam, amelyet francia, spanyol, afrikai, kreol és amerikai hatások egyaránt formáltak. A Mississippi-folyó deltavidékén fekszik, gazdag mocsaras tájjal, zenei örökséggel, gasztronómiával és sajátos jogrendszerrel. Székhelye Baton Rouge, legismertebb városa pedig New Orleans – a jazz, a Mardi Gras és a kreol kultúra fővárosa.



1. Földrajz és természet

Louisiana keleti határát a Mississippi-folyó és a Pearl-folyó képezi, délen a Mexikói-öböl, nyugaton Texas, északon Arkansas, északkeleten Mississippi határolja.

Az állam három nagy földrajzi zónára oszlik:

  • Alföldi partvidék (Coastal Plain): Mocsaras, lagúnás, deltavidéki terület. Itt található a híres Atchafalaya Basin, Észak-Amerika legnagyobb mocsárvidéke.
  • Középső dombvidék: Enyhén hullámos, erdőkkel borított, termékeny terület.
  • Északi régió: A Mississippi alföld északi része, mezőgazdaságilag jelentős.

Az államot gyakran érik trópusi viharok és hurrikánok – a legismertebb a Katrina hurrikán volt 2005-ben, amely súlyosan megrongálta New Orleanst és környékét.



2. Történelem

Gyarmati idők

Louisiana nevét XIV. Lajos francia királyról kapta. 1682-ben René-Robert Cavelier, Sieur de La Salle francia felfedező birtokba vette a Mississippi-völgyet Franciaország nevében, és elnevezte „La Louisiane”-nak.

A 18. században az állam francia, majd spanyol uralom alatt állt, majd újra Franciaországé lett rövid időre, mielőtt 1803-ban az Egyesült Államok megvásárolta a Louisiana Purchase részeként.

Amerikai korszak

1812-ben Louisiana lett a 18. állam az Unióban. A 19. században a rabszolgatartás, az ültetvényes gazdaság és a gyapot/dohány/nádcukor-termelés dominált.

A polgárháború idején Louisiana a Konföderációhoz csatlakozott. New Orleanst azonban már 1862-ben elfoglalta az Unió hadserege.

A 20. században Louisiana a mezőgazdaság mellett iparosodni kezdett – főleg olaj- és gázipari központként. A faji elkülönítés, majd az azt követő polgárjogi mozgalmak szintén jelentős hatással voltak a társadalmi szerkezetre.



3. Népesség és kultúra

Demográfia

Louisiana lakossága kb. 4,6 millió fő. Etnikai összetétele változatos:

  • kb. 58% fehér
  • 33% afroamerikai
  • 6% latin-amerikai
  • kisebb arányban ázsiai és indián népesség

Kulturális örökség

Louisiana kulturális identitása egyedülálló az Egyesült Államokban:

  • Kreol kultúra: A franciák és spanyolok leszármazottainak, valamint afrikai és karibi származású emberek keveredéséből alakult ki. Jelentős hatással van az ételekre, nyelvre, zenére és vallásra.
  • Cajun kultúra: Az „acadian” (kanadai francia) telepesek utódai, akik a 18. században telepedtek le főként Louisiana déli részén.
  • Katolicizmus: Louisiana az egyik leginkább katolikus állam, szemben az USA protestáns többségével – francia és spanyol örökségéből fakadóan.



4. Zene és gasztronómia

Zenei örökség

Louisiana különösen híres zenei hagyományairól:

  • Jazz: New Orleans a jazz szülőhelye. Olyan legendák indultak innen, mint Louis Armstrong.
  • Blues, Zydeco, Cajun zene: Helyi stílusok, gyakran harmonikával, bendzsóval és hegedűvel kísérve.

Konyhaművészet

A kreol és cajun ételek világhírűek:

  • Gumbo: Ragu étel, rizs alappal, hússal vagy tenger gyümölcseivel.
  • Jambalaya: Rizses egytálétel, kolbásszal, csirkével, rákokkal.
  • Étouffée: Rák- vagy garnélapörkölt.
  • Beignet: Francia eredetű porcukros fánkféle.



5. Városok és régiók

New Orleans

  • Az állam legismertebb városa.
  • A Francia negyed (French Quarter) híres történelmi épületeiről, jazz klubjairól, kávézókról.
  • A Mardi Gras (húshagyókeddi karnevál) az év legnagyobb eseménye, amely turisták millióit vonzza.

Baton Rouge

  • Louisiana fővárosa.
  • Egyetemi város, az LSU (Louisiana State University) székhelye.
  • Itt található az ország egyik legmagasabb állami parlamenti épülete.

Shreveport és Lafayette

  • Shreveport: Az állam északi részén, ipari és kulturális központ.
  • Lafayette: A cajun kultúra szíve, francia hagyományokkal és gasztronómiával.



6. Gazdaság

Louisiana gazdasága sokrétű:

  • Olaj- és gázipar: Az állam jelentős olajkitermeléssel rendelkezik, különösen a Mexikói-öböl offshore mezőin.
  • Petrokémia és feldolgozóipar: Számos finomító és kémiai üzem található a Mississippi-folyó mentén.
  • Mezőgazdaság: Nádcukor, gyapot, rizs, szója, baromfi és tenger gyümölcsei (főként rák, osztriga).
  • Turizmus: New Orleans, történelmi városok, gasztronómia és fesztiválok révén.



7. Oktatás és intézmények

Fontosabb felsőoktatási intézmények:

  • Louisiana State University (LSU) – Baton Rouge-ban, kiemelkedő sporthagyományokkal.
  • Tulane University – Magánegyetem New Orleansban, magas presztízzsel.
  • University of Louisiana rendszer – több városban működik.



8. Törvénykezés és különlegességek

Louisiana egyedülálló jogrendszerrel rendelkezik: francia és spanyol eredetű polgári jogon (civil law) alapul, nem pedig az angolszász common law rendszeren, mint a többi amerikai államban.

A megyék helyett itt parishes (egyházkerületek) vannak – ez is a katolikus gyarmati örökség része.



9. Természeti kincsek és veszélyek

  • Mocsarak és bayou-k: Fontos ökológiai területek, horgászat és csónakázás szempontjából is.
  • Hurrikánok: Katrina (2005), Ida (2021) jelentős károkat okoztak. A part menti területek gyakran veszélyeztetettek.
  • Vizes élővilág: Alligátorok, pelikánok (állami madár), teknősök, gémek jellemzők.



Összefoglalás

Louisiana sokkal több mint egy déli állam: igazi kulturális olvasztótégely, ahol francia, afrikai, spanyol, indián és amerikai elemek keverednek. Egyedi nyelve, zenéje, konyhája, jogrendje és szokásai megkülönböztetik a többi amerikai államtól. New Orleans vibráló élete, a Mississippi mocsaras vidéke, a Mardi Gras színes forgataga és a gazdag gasztronómiai örökség mind hozzájárulnak Louisiana különleges karakteréhez. Múltja bonyolult, jelene sokszínű, jövője pedig a természeti kihívások és kulturális megőrzés kettőssége mentén alakul.


Fordítások


Az USA szövetségi államai
Alabama | Alaszka | Arizona | Arkansas | Colorado | Connecticut | Delaware | Dél-Karolina | Dél-Dakota | Észak-Karolina | Észak-Dakota | Florida | Georgia | Hawaii | Idaho | Illinois | Indiana | Iowa | Kalifornia | Kansas | Kentucky | Louisiana | Maine | Maryland | Massachusetts | Michigan | Minnesota | Mississippi | Missouri | Montana | Nebraska | Nevada | New Hampshire | New Jersey | Nyugat-Virginia | New York | Ohio | Oklahoma | Oregon | Pennsylvania | Rhode Island | Tennessee | Texas | Utah | Új-Mexikó | Vermont | Virginia | Washington | Wisconsin | Wyoming |
| Washington, District of Columbia
 AlabamaAlaskaArizonaArkansasCaliforniaColoradoConnecticutDelawareFloridaGeorgiaHawaiiIdahoIllinoisIndianaIowaKansasKentuckyLouisianaMaineMarylandMassachusettsMichiganMinnesotaMississippiMissouriMontanaNebraskaNevadaNew HampshireNew JerseyNew MexicoNew YorkNorth CarolinaNorth DakotaOhioOklahomaOregonPennsylvaniaRhode IslandSouth CarolinaSouth DakotaTennesseeTexasUtahVermontVirginiaWashingtonWest VirginiaWisconsinWyomingDelawareMarylandNew HampshireNew JerseyMassachusettsConnecticutDistrict of ColumbiaWest VirginiaVermontRhode Island