afla
(află szócikkből átirányítva)
Ige
a afla (E/3 jelen află, befejezett alak aflat) 1. ragozás
Visszaható ige
a se afla
Etimológia
Lásd a latin afflo igét.
Igeragozás
afla ragozása (első ragozás, nincs infix)
főnévi igenév | a afla | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
határozói igenév | aflând | ||||||
melléknévi igenév | aflat | ||||||
szám | egyes | többes | |||||
személy | első | második | harmadik | első | második | harmadik | |
kijelentő mód | eu | tu | el/ea | noi | voi | ei/ele | |
jelen idő | aflu | afli | află | aflăm | aflați | află | |
elbeszélő múlt | aflam | aflai | afla | aflam | aflați | aflau | |
múlt idő | aflai | aflași | află | aflarăm | aflarăți | aflară | |
régmúlt | aflasem | aflaseși | aflase | aflaserăm | aflaserăți | aflaseră | |
kötő mód | eu | tu | el/ea | noi | voi | ei/ele | |
jelen idő | să aflu | să afli | să afle | să aflăm | să aflați | să afle | |
felszólító mód | — | tu | — | — | voi | — | |
pozitív | află | aflați | |||||
negatív (tiltó) | nu afla | nu aflați |