hall
Kiejtés
- IPA: [ ˈhɒlː]
Ige
hall
- A fülével hangot felfog.
Etimológia
- Ősi örökség a finnugor korból, vö. finn kuulla, erza кулямс, komi кывны, mari кoлаш, udmurt кылыны.
- A finnugor szó talán uráli eredetű, vö. nyenyec ха (fül).
Fordítások
hangot felfog
Ragozás
hall ragozása
Főnévi igenév | hallani | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Befejezett melléknévi igenév | hallott | |||||||
Folyamatos melléknévi igenév | halló | |||||||
Beálló melléknévi igenév | hallandó | |||||||
Határozói igenév | hallva | |||||||
Ható ige | hallhat | |||||||
én | te | ő, ön, maga | mi | ti | ők, önök, maguk | |||
Kijelentő mód | Jelen idő | Alanyi | hallok | hallasz | hall | hallunk | hallotok | hallanak |
Tárgyas | hallom én téged/titeket hallak |
hallod | hallja | halljuk | halljátok | hallják | ||
Múlt idő | Alanyi | hallottam | hallottál | hallott | hallottunk | hallottatok | hallottak | |
Tárgyas | hallottam én téged/titeket hallottalak |
hallottad | hallotta | hallottuk | hallottátok | hallották | ||
Feltételes mód | Jelen idő | Alanyi | hallanék | hallanál | hallana | hallanánk | hallanátok | hallanának |
Tárgyas | hallanám én téged/titeket hallanálak |
hallanád | hallaná | hallanánk | hallanátok | hallanák | ||
Felszólító mód | Jelen idő | Alanyi | halljak | hallj vagy halljál |
halljon | halljunk | halljatok | halljanak |
Tárgyas | halljam én téged/titeket halljalak |
halld vagy halljad |
hallja | halljuk | halljátok | hallják | ||
Főnévi igenév ragozása | hallanom | hallanod | hallania | hallanunk | hallanotok | hallaniuk |
Származékok
Főnév
hall
Kiejtés
Főnév
hall (tsz. halls)
- hall - Szótár.net (en-hu)
- hall - Sztaki (en-hu)
- hall - Merriam–Webster
- hall - Cambridge
- hall - WordNet
- hall - Яндекс (en-ru)
- hall - Google (en-hu)
- hall - Wikidata
- hall - Wikipédia (angol)