Főnév

distress (tsz. distresses)

  1. fájdalom, bánat
  2. zálogolás, foglalás
  3. nyomorúság, meggyötörtség
  4. aggodalom, baj
  5. gyötrelem, kín
  6. szükség, szenvedés, nyomor
  7. végszükség, végveszély, veszély
  8. kimerülés, végkimerülés, kimerültség
  9. szorongás, aggódás
  10. szorultság, ínség

Ige

distress (alapjelen, egyes szám harmadik személy distresses, folyamatos melléknévi igenév distressing, második és harmadik alakja distressed)

  1. szomorít, bánt
  2. csüggeszt, elcsüggeszt, lehangol, bánatot okoz
  3. aggaszt, aggodalmat okoz
  4. lesújt, megszomorít
  5. kellemetlen helyzetbe hoz
  6. kifáraszt, kimerít
  7. lefoglal