hang
(hangs szócikkből átirányítva)
Kiejtés
- IPA: [ ˈhɒŋɡ]
Főnév
hang
- Hallható rezgés.
- (zene) Rugalmas közegben rezgéseknek az a tartománya amelyet a fül érzékelő rendszerében ingerületet kelt. Az emberi fül általában a 20-20 000 rezgéstartományban érzékeli a hangokat.
Fordítások
Tartalom
beszédhang
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | hang | hangok |
tárgyeset | hangot | hangokat |
részes eset | hangnak | hangoknak |
-val/-vel | hanggal | hangokkal |
-ért | hangért | hangokért |
-vá/-vé | hanggá | hangokká |
-ig | hangig | hangokig |
-ként | hangként | hangokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | hangban | hangokban |
-on/-en/-ön | hangon | hangokon |
-nál/-nél | hangnál | hangoknál |
-ba/-be | hangba | hangokba |
-ra/-re | hangra | hangokra |
-hoz/-hez/-höz | hanghoz | hangokhoz |
-ból/-ből | hangból | hangokból |
-ról/-ről | hangról | hangokról |
-tól/-től | hangtól | hangoktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | hangom | hangjaim |
a te | hangod | hangjaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
hangja | hangjai |
a mi | hangunk | hangjaink |
a ti | hangotok | hangjaitok |
az ő | hangjuk | hangjaik |
Szinonimák
Származékok
- hangol, hangos, hangtalan, hangú, hangzat, hangzik
- (összetételek): alaphang, althang, beszédhang, cérnahang, csengőhang, énekhang, fejhang, felhang, férfihang, hangadás, hangadó, hangalak, hanganyag, hangátvetés, hangátvitel, hangbarázda, hangbemondásos, hangcsoport, hangdetektor, hangdoboz, hangelnyelő, hangerő, hangerősítő, hangerősség, hangérték, hangfal, hangfekvés, hangfelvétel, hangfelvevő, hangfestés, hangfestő, hangfogó, hangfogós, hangforrás, hangfoszlány, hanghatár, hanghatás, hanghiba, hanghordozás, hanghordozó, hanghullám, hanghullámzás, hanghűségű, hangírás, hangjáték, hangjegy, hangjegyfüzet, hangjegyírás, hangjelenség, hangjelzés, hangjelző, hangkazetta, hangkép, hangképzés, hangkeverő, hangkitörés, hangkivetés, hangkötés, hangköz, hangkulissza, hanglejtés, hanglemez, hanglemezbolt, hanglemeztár, hanglépcső, hanglétra, hangmagasság, hangmenet, hangmérnök, hangnem, hangnyelő, hangnyílás, hangorkán, hangpróba, hangregiszter, hangrend, hangrendszer, hangrendű, hangrés, hangrezgés, hangrobbanás, hangsáv, hangsebesség, hangsíp, hangsor, hangstatisztika, hangsúly, hangszál, hangszalag, hangszekrény, hangszer, hangszerszóló, hangszigetelő, hangszigetelt, hangszimbolika, hangszín, hangszínezet, hangszóró, hangtan, hangtávolság, hangtechnikus, hangterjedelem, hangtest, hangtompító, hangtompítós, hangtölcsér, hangtörténet, hangtörvény, hangutánzás, hangutánzó, hangütés, hangváltás, hangváltozás, hangváltozat, hangverseny, hangvétel, hangvevő, hangvihar, hangvilla, hangzavar, járulékhang, kappanhang, madárhang, negyedhang, orrhang, összhang, síphang, szívhang, torokhang, ultrahang, utóhang, üveghang, váltóhang, visszhang
Szókapcsolatok
Kiejtés
Ige
hang (alapjelen, egyes szám harmadik személy hangs, folyamatos melléknévi igenév hanging, második és harmadik alakja hanged)
Mandarin kínai
hang