Kiejtés

  • IPA: [ ˈkɒr]

Főnév

kar

  1. testrész

Etimológia

  • Egy ótörök *qar szóból.
  • A szó a mongolban is megvan, vö. гар.

Fordítások

Származékok

Főnév

kar

  1. testület

Etimológia

A német Chor szóból. Ehhez lásd a kórus címszót.

Származékok

Ragozás

kar ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset kar karok
tárgyeset kart karokat
részes eset karnak karoknak
-val/-vel karral karokkal
-ért karért karokért
-vá/-vé karrá karokká
-ig karig karokig
-ként karként karokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben karban karokban
-on/-en/-ön karon karokon
-nál/-nél karnál karoknál
-ba/-be karba karokba
-ra/-re karra karokra
-hoz/-hez/-höz karhoz karokhoz
-ból/-ből karból karokból
-ról/-ről karról karokról
-tól/-től kartól karoktól
kar birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én karom karaim
a te karod karaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
kara karai
a mi karunk karaink
a ti karotok karaitok
az ő karuk karaik
  • kar - Értelmező szótár (MEK)
  • kar - Etimológiai szótár (UMIL)
  • kar - Szótár.net (hu-hu)
  • kar - DeepL (hu-de)
  • kar - Яндекс (hu-ru)
  • kar - Google (hu-en)
  • kar - Helyesírási szótár (MTA)
  • kar - Wikidata
  • kar - Wikipédia (magyar)

Főnév

kar

  1. hímvessző
  2. pénisz

Főnév

kar

  1. láng

Főnév

kar

  1. munka

Főnév

kar

Főnév

kar

  1. munka