Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈvaːɡ]

Tárgyas ige

vág

  1. éles eszközzel metsz, hasít, darabol, kaszabol
  2. (szleng) ért

Etimológia

Indogermán eredetű szó, mint a görög auos, az az alapja. A tochar vak a vág, de magyarban egy protogermán szó, egy germán szó.A vágból jön a váz, egyben vagina, de zátemszónak tűnik,mert a g bennük válik z-vé.

Fordítások

Ragozás

Származékok