zár
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈzaːr]
Főnév
zár
- Egy mechanikus vagy elektronikus szerkezet, amellyel ajtókat, kapukat be lehet csukni, lehetőleg úgy, hogy azokat csak kulccsal vagy kóddal lehessen kinyitni.
Etimológia
Lásd a závár címszót.
Fordítások
Tartalom
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | zár | zárak |
| tárgyeset | zárat | zárakat |
| részes eset | zárnak | záraknak |
| -val/-vel | zárral | zárakkal |
| -ért | zárért | zárakért |
| -vá/-vé | zárrá | zárakká |
| -ig | zárig | zárakig |
| -ként | zárként | zárakként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | zárban | zárakban |
| -on/-en/-ön | záron | zárakon |
| -nál/-nél | zárnál | záraknál |
| -ba/-be | zárba | zárakba |
| -ra/-re | zárra | zárakra |
| -hoz/-hez/-höz | zárhoz | zárakhoz |
| -ból/-ből | zárból | zárakból |
| -ról/-ről | zárról | zárakról |
| -tól/-től | zártól | záraktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | záram | zárjaim |
| a te | zárad | zárjaid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
zárja | zárjai |
| a mi | zárunk | zárjaink |
| a ti | záratok | zárjaitok |
| az ő | zárjuk | zárjaik |
Származékok
- záradék, zárat, záratlan, zárás, záró, záródik, zárul
- (összetételek): ablakzár, ajtózár, aknazár, bajonettzár, ballonzár, határzár, kikötőzár, léggömbzár, ostromzár, szájzár, tengerzár, vesztegzár, villámzár, zárdugattyú, zárfeloldás, zárgondnok, zárhang, zárjegy, zárjel, zárkő, zárnyelv, záróra, zárszámadás, zárszerkezet, zárszó
Szókapcsolatok
Ige
zár
Fordítások
Tartalom