Eső a mezőn

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɛʃøː]

Főnév

eső

  1. Csapadék, ami különálló vízcseppekben, folyékony halmazállapotban hullik a felhőkből a Föld felszínére.

Etimológia

Az esik igéből.

Fordítások

Ragozás

eső ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset eső esők
tárgyeset esőt esőket
részes eset esőnek esőknek
-val/-vel esővel esőkkel
-ért esőért esőkért
-vá/-vé esővé esőkké
-ig esőig esőkig
-ként esőként esőkként
-ul/-ül - -
-ban/-ben esőben esőkben
-on/-en/-ön esőn esőken
-nál/-nél esőnél esőknél
-ba/-be esőbe esőkbe
-ra/-re esőre esőkre
-hoz/-hez/-höz esőhez esőkhez
-ból/-ből esőből esőkből
-ról/-ről esőről esőkről
-tól/-től esőtől esőktől
eső birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én esőm esőim
a te esőd esőid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
esője esői
a mi esőnk esőink
a ti esőtök esőitek
az ő esőjük esőik

Szinonimák

Származékok

Szókapcsolatok

  • eső - Értelmező szótár (MEK)
  • eső - Etimológiai szótár (UMIL)
  • eső - Szótár.net (hu-hu)
  • eső - DeepL (hu-de)
  • eső - Яндекс (hu-ru)
  • eső - Google (hu-en)
  • eső - Helyesírási szótár (MTA)
  • eső - Wikidata
  • eső - Wikipédia (magyar)