szófaj
Kiejtés
- IPA: [ ˈsoːfɒj]
Főnév
szófaj
- (nyelvtan) A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj: a szavak osztályai (ezekből 11 van - felsorolásukat ld. e cikk végén!), amelyekbe a szavakat általános lexikális jelentésük vagy ennek hiánya, valamint alaktani és mondattani jellegzetességeik alapján sorolják.
Etimológia
Fordítások
a szavak osztálya
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | szófaj | szófajok |
tárgyeset | szófajt | szófajokat |
részes eset | szófajnak | szófajoknak |
-val/-vel | szófajjal | szófajokkal |
-ért | szófajért | szófajokért |
-vá/-vé | szófajjá | szófajokká |
-ig | szófajig | szófajokig |
-ként | szófajként | szófajokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | szófajban | szófajokban |
-on/-en/-ön | szófajon | szófajokon |
-nál/-nél | szófajnál | szófajoknál |
-ba/-be | szófajba | szófajokba |
-ra/-re | szófajra | szófajokra |
-hoz/-hez/-höz | szófajhoz | szófajokhoz |
-ból/-ből | szófajból | szófajokból |
-ról/-ről | szófajról | szófajokról |
-tól/-től | szófajtól | szófajoktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | szófajom | szófajaim |
a te | szófajod | szófajaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
szófaja | szófajai |
a mi | szófajunk | szófajaink |
a ti | szófajotok | szófajaitok |
az ő | szófajuk | szófajaik |