tárgy
(tárgyak szócikkből átirányítva)
Kiejtés
- IPA: [ ˈtaːrɟ]
Főnév
tárgy
- fizikai objektum
- Gyülnek hangtalanul, gyülnek a tárgyaim… (Dsida Jenő: Harminc év közelében)
- téma
- Hogyan lehetne múzsám tárgy szükébe’… (William Shakespeare, ford. Győry Vilmos és Szász Károly: 38. szonett)
- tantárgy
- (nyelvtan) az a dolog, amire az ige által kifejezett cselekvés irányul; a cselekvés elszenvedője
- …mert én vagyok az alany és a tárgy, / jaj én vagyok az ómega s az alfa. (Babits Mihály: A lirikus epilógja)
Etimológia
Etimológiai szempontból ugyanaz a szó, mint a tárcsa.
Származékok
- [2] tárgyal, [2] tárgyi, [2] tárgytalan, [4] tárgyas, [4] tárgyatlan
- (összetételek): [1] ajándéktárgy, [1] értéktárgy, [1] réztárgy, [1] vagyontárgy, [3] tantárgy, [4] tárgyeset
Szókapcsolatok
Fordítások
[1] objektum
[2] téma
[3] tantárgy — lásd tantárgy
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | tárgy | tárgyak |
tárgyeset | tárgyat | tárgyakat |
részes eset | tárgynak | tárgyaknak |
-val/-vel | tárggyal | tárgyakkal |
-ért | tárgyért | tárgyakért |
-vá/-vé | tárggyá | tárgyakká |
-ig | tárgyig | tárgyakig |
-ként | tárgyként | tárgyakként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | tárgyban | tárgyakban |
-on/-en/-ön | tárgyon | tárgyakon |
-nál/-nél | tárgynál | tárgyaknál |
-ba/-be | tárgyba | tárgyakba |
-ra/-re | tárgyra | tárgyakra |
-hoz/-hez/-höz | tárgyhoz | tárgyakhoz |
-ból/-ből | tárgyból | tárgyakból |
-ról/-ről | tárgyról | tárgyakról |
-tól/-től | tárgytól | tárgyaktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | tárgyam | tárgyaim |
a te | tárgyad | tárgyaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
tárgya | tárgyai |
a mi | tárgyunk | tárgyaink |
a ti | tárgyatok | tárgyaitok |
az ő | tárgyuk | tárgyaik |