áll

(وه‌ستان szócikkből átirányítva)

Kiejtés

  • IPA: [ ˈaːlː]

Főnév

áll

  1. Az arcnak a száj alatt található része.
  2. Ritkán utalhat az alsó állkapocsra is.

Etimológia

Ősi örökség a finnugor korból, vö. erza уло.

Fordítások

Ragozás

áll ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset áll állak
tárgyeset állat állakat
részes eset állnak állaknak
-val/-vel állal állakkal
-ért állért állakért
-vá/-vé állá állakká
-ig állig állakig
-ként állként állakként
-ul/-ül - -
-ban/-ben állban állakban
-on/-en/-ön állon állakon
-nál/-nél állnál állaknál
-ba/-be állba állakba
-ra/-re állra állakra
-hoz/-hez/-höz állhoz állakhoz
-ból/-ből állból állakból
-ról/-ről állról állakról
-tól/-től álltól állaktól
áll birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én állam állaim
a te állad állaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
álla állai
a mi állunk állaink
a ti állatok állaitok
az ő álluk állaik

Szinonimák

Származékok

Szókapcsolatok

  • állig felfegyverkezve - teljes fegyverzetben
  • állig begombolkozva - nagyon fázik vagy esetleg tartózkodóan viselkedik
  • (bizalmas) Majd leesett az álla! - Nagyon elcsodálkozott.

Ige

áll

  1. Elsősorban tárgyatlan, csak bizonyos jelentéseiben tárgyas ragozású ige, amelynek a magyar nyelvben több jelentése is ismert.
  2. Elsődleges jelentése szerint a lábra nehezedve egy helyben maradást jelöl.

Etimológia

Ősi örökség a finnugor korból, vö. komi сулавны, udmurt сылыны.

Fordítások

Ragozás

  1. Álló, függőleges helyzetbe helyezkedik.
    • Pl.: Lábra áll.
  2. Valahova odalép, odamegy és ott álló helyzetben marad.
  3. Növényre, épületre vagy más tárgyra is vonatkozhat, ha az a talajhoz viszonyítva függőleges helyzetben van.
  4. Közlekedési eszköz esetében utalhat arra, hogy az nem mozog, nem jár.
  5. Szerkezet, gép, üzem vagy bármi, ami nem mozog, holott folyni vagy mozogni szokott.
  6. Megállást parancsoló értelemben is használatos.
    • Pl.: Állj, ki vagy?
  7. Tárgy, anyag felhasználatlan tárolására, illetve étel vagy ital érlelődésére is vonatkozhat.
  8. Utalhat arra, hogy valami megvan, létezik, fennáll vagy nem pusztult el.
  9. Valahol olvasható.
  10. Valamilyen társas cselekvés tart vagy éppen folyik.
  11. Érvényben van, érvényes valamire.
  12. Az állni ige több testrészhez kapcsolva is használatos.
  13. Kifejezheti, hogy egy ruha, hajviselet vagy valamilyen viselkedés illik valakihez.
  14. Valamilyen eszközt, szerszámot ügyesen használ.
  15. Valamilyen helyzetben, állapotban van. Leginkább kifejezésekben jellemző.
  16. Valamilyen történésnek, cselekvésnek az előjelét mutatja.
  17. Valakihez vagy valamihez számított elhelyezkedést, viszonyt is kifejezhet.
    • Pl.: Alatta, felette, mögötte áll.
  18. Valakitől függ valami.
  19. Kifejezésekben valamiben is állhat valami.
  20. Egy egész, legyen az étel, szerkezet vagy akár emberek csoportjának összetételét, alkotóelemeit is jelentheti.
  21. El tud viselni valamit.
    • Pl.: Állja a hideget. Vagy ennek ellentéte: Ki nem állhatja! -Nem szeret valakit vagy valamit.

Etimológia

Ősi örökség a finnugor korból, vö. komi sulal (сулавны).

Szinonimák

Származékok

Szókapcsolatok

  • áll - Értelmező szótár (MEK)
  • áll - Etimológiai szótár (UMIL)
  • áll - Szótár.net (hu-hu)
  • áll - DeepL (hu-de)
  • áll - Яндекс (hu-ru)
  • áll - Google (hu-en)
  • áll - Helyesírási szótár (MTA)
  • áll - Wikidata
  • áll - Wikipédia (magyar)

Főnév

áll hn

  1. angolna